MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. augusztus. 27.

578. ő. e. (27. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VIII. 27. - Napirend: - 1. Jelentés az exportnövelő beruházás megvalósulásáról és az exporttervek teljesítéséről az AGRIA Bútorgyárban. - 2. Személyi kérdések: javaslatok kormánykitüntetések adományozására (Cserta György, Bakos Gyuláné, Pócs János, Kunné Vass Mária, Kobolák Ferenc); pártfegyelmi előterjesztések: Husztiné Csokros Stefánia, Mészáros György, Rabóczki Lajos; munkásőrségbe való felvétel. - 3. Különfélék.

A befejeződött fejlesztés jelentős hitel és állami támogatás igénybevételével történt. A teljes beruházási költségnek mindössze 13,4 %-kát tette ki a saját erő, mig a felvett hitel aránya 86,4 %. Ez egyben azt jelenti, hogy a vállalat fejlesztési alapja 10 éves távlatban nagymértékben lekötött, vagyis a jövőben nem elsősorban beruházásokkal, hanem mégjobb termelés-szervezéssel, tartalékok feltáráséval kell előrelépni. Az exportárualapot növelő beruházás 3 hónapos késéssel valósult meg, ez akárhogy nézzük lemaradás, de ha figyelembe veszszük a menetközben! költségcsökkentő tervmódosításokat, a környezetvédelemmel kapcsolatos uj követelményeket, akkor ez a minimális késés elviselhető. A viszonylag rövid kivitelezési idő, azért valósulhatott meg, mert a vállalat saját épitő részlegével végeztette a beruházás épitési munkáinak jelentős részét. A tőkés export értékesítés eddig nagyon hullámzó volt. 1975/76-ben jelentéktelennek mondható mintegy 4 millió forintos tőkés exportot teljesítettek évenként, ami az össz árbevételnek mindössze 2-3 %-kát tette ki. A legsikeresebb évnek 1977 tekinthető, amikor a tőkés export értéke az összértékesités 11 %-káttette ki. Ezt követően 5, majd 9 %-ra esett viszsza a tőkés kivitel részesedése. Az 1980. évi exportterv 52 millió forint, amely az össz árbevétel 22 %-a. A népgazdaság egyensúlyi helyzete megköveteli, hogy ne általában növeljük az exportot, hanem az export gazdaságosságának növelése a cél. A korábbi években a vállalat néhány olyan terméket értékesített nyugati piacon, amely ugyan eladható volt, de csak ráfizetéssel, amely megmutatkozik abban is, hogy az átlagos deviza kitermelési mutatók kedvezőtlenebbek a népgazdasági átlagnál. 1977-ben 2,8 %-kal 1978-ban 13,3 %-kal, 1979ben pedig 4,5 %-kal haladta meg a vállalat devizakitermelési mutatója a népgazdaságilag kivánatos szintet. A jelentés szerint 1980-ban már kedvező exportgazdaságossági mutatókra számitanak.a vállalat vezetői. Még kedvezőbb lehetne a kép. ha a szerződéskötéskor már az 198o-as árreform adta ármagatartást alkalmazta volna a vállalat. Ismerjük ennek az a lényeges, hogy nem az önköltségből kalkulált ár alapján kell a szerződést kötni, hanem az elérhető legmagasabb árat kell becélozni. A tőkés import-anyag felhasználás elmarad a tervezett mértéktől, irja a jelentés, nem szabad azonban, hogy ez elkényelmesitse a vezetést, tovább kell keresni a kiváltás lehetőségeit hazai, vagy szocialista piacon. Bútorszöveteknél a hazai termékekkel szembeni kifogások, azért nem tekinthetők teljes egészében indokoltnak, mert a bútoripari rekonstrukció mellett jelentős állami támogatással közbe végbement egy textilipari rekonstrukció is, amely hivatott lett volna megoldani a bútoripar bútor textil ellátását. A vállalat pártszervezete folyamatosan figyelemmel kísérte az exportnövelő beruházás helyzetét, az exporttervek teljesítését, a párttagság cselekvő részvételével is elősegítette a beruházás megvalósítását, a soron kivüli feladatok teljesítését. A gazdaságos tőkés export mellett a hazai kereslet kielégítése is vállalati feladat. Ebből a szemphntból meg kell találni a közös érdekeltséget a hazai kiskereskedelmi vállalatokkal, konkrétan az egri QOMUS Áruházzal is.Szükségesnek tartjuk, hogy rövid időn belül a két vállalat vezetői egyeztessék a lehetőségeiket a város jobb áruellátása érdekében.