MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. augusztus. 27.

578. ő. e. (27. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VIII. 27. - Napirend: - 1. Jelentés az exportnövelő beruházás megvalósulásáról és az exporttervek teljesítéséről az AGRIA Bútorgyárban. - 2. Személyi kérdések: javaslatok kormánykitüntetések adományozására (Cserta György, Bakos Gyuláné, Pócs János, Kunné Vass Mária, Kobolák Ferenc); pártfegyelmi előterjesztések: Husztiné Csokros Stefánia, Mészáros György, Rabóczki Lajos; munkásőrségbe való felvétel. - 3. Különfélék.

torok tőkés exportjának növelése került célként meghatározásra. A korpuszbutorok gyártását eddig a lapmegmunkáló kapacitás nagyfokú hiánya, valamint a felületkezelés szűk keresztmetszete gátolta. Az uj lapmegmunkáló és felületkezelő üzemrész görgősoros anyagmozgatással, korszerű megmunkáló gépek alkalmazásával a termelékeny és méretpontos gyártást tehát a kellő hatékonyságot ós a jó minőséget biztositja. A szerelőterület, valamint a kárpitos üzemrész bővitésével korszerű szereléstechnológia kialakítása vált lehetővé /szinkronizált szerelőszalagok/, melyek szintén a termelékenységet emelik. A kárpitos szabászat és varroda gépesitósóvel uj technológiák bevezetése valósult meg, uj lehetőséget adva a gyártmányfejlesztésnek. /Bőrprogram, mélytüzések, stb./ Az 1980. évi tőkés exportkötéseknél már olyan uj termékeket tudott a gyár elvállalni, melyekre a fejlesztést megelőzően nem volt lehetőség. Nagyon lényeges szempont, hogy a tőkés exporttermékek gazdaságossága a fejlesztés beindítása óta lényegesen javult, tőbb termék'esetében meghaladja a belföldi termékek nyereségességét. Javult a gyártmányok minőségi színvonala mind a belföldi, mind export vonatkozásában. A tőkés exporttermékekre 1979. és 1980. évben minőségi reklamáció nem érkezett. 7. Az exportra kerülő főbb termékek devizakitermelési mutató jának alakulása /1979. és 1980. év/ A korábbi évekre vonatkozóan a vállalat nem rendelkezik termékenkénti devizakitermelési mutatóval. Ennek oka a bonyolítás saját számlás rendszeréből adódik, valamint abból, hogy a külkereskedelmi vállalat korábban a bútorgyárak ilyen irányú információs igényeit kellő alapossággal nem elégítette ki. Nem teljeskörü adatszolgáltatásként az ARTEZ Külkereskedelmi Vállalat az AGRIA Bútorgyár 1979. év 17,7 millió Ft-os tőkés exportjából 13-451 mFt-ra 41,16 Ft/jí mutatót adott meg 15,8 %os szubvencióigény megjelölésével.