MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1980. május. 21.
571. ő. e. (26. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. V. 21. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozata végrehajtásának városi helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 2. Jelentés az exportnövelő beruházás megvalósulásáról és az exportterv teljesítéséről az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat párttagság és munkásmozgalom (sic!) keltének módosítására.
Még nem sikerült következetesen érvényt szerezni a határozat azon követelményének, hogy a bevezetésre kerülő uj termékek esetében az értékesíthetőség lehetősége a gazdaságosság érvényesítésével járjon együtt. Több esetben a termékváltás indítéka elsősorban a kereslet megléte volt, és csak késve került sor a gazdaságosság vizsgálatára. Például az AGRIA Bútorgyár olyan termékváltást valósított meg az elmúlt években, amely nem mindenben támasztja alá a gazdaságosság követelményét, A könnyűipari egységeknél a begyűrűző importárak hatására termékeik gazdaságossága egyébként is nagymértékben romlott. Ez is mutatja a több változatban készülő vállalati fejlesztési tervek szükségességét és a változó helyzethez rugalmasan igazodó alkalmazását. A mezőgazdasági ágazatban az Egri Csillagok Tsz a jövedelmező ágazatok dinamikus fejlesztését valósítja meg. Árbevételének több mint fele a szőlő-gyümölcs ágazatból származik. Emellett a juhászat és a baromfitartás jövedelmező. Nem gazdaságos a buza és kukorica termelés, de ebben az ágazatban még jelentős tartalékok rejlenek. Visszafejlesztésre kerülő ágazat a hus szarvasmarha tenyésztés és a borkostolók egy része. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság növelte termékeinek feldolgozottsági fokát. A fűrészáru termeléssel szemben nő a kész- és félkész termékek, bútora lkatreszek aránya. Javitotte az export értékesítés gazdaságosságát és részarányát. Viszont nem használta ki a szükséges mértékben a városi bútorgyárak és a gazdaság kooperációs lehetőségeit. Összességében megállapítha tó, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére a város gazdasági egységeiben a termelési és termékszerkezet osak lassú ütemben javult. Az elmúlt két évben a közgazdasági feltételrendszer jelentős, ós a korábbinál gyakoribb módosítása következett be. A gazdasági egységek a változásokat a bizonytalanság fokozódásának tekintették, ami kedvezőtlenül befolyásolta a bátrabb, kockázatot is vállaló, gyorsabb ütemű termékváltást. Inkább vállalták a meglévő termelési szerkezet mellett elérhető szerény mértékű eredményt, mint az általuk bizonytalannak itélt termelési és termékszerkezet korszerűsítést. Meggyőződésünk, hogy a korszerűsítés hiánya, illetve lassú üteme termeli újra a vállalati gazdálkodás nehézségeit.