MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. október. 24.
556. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. X. 24. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaidőalap veszteségeinek alakulásáról az építőipari vállalatoknál, valamint az 1978-ban vizsgált egységeknél. - 2. Jelentés a pártbizottságok, a pártvezetőségek és az alapszervezetek testületeinek létszámára, valamint a pártértekezleteken, küldöttértekezleten és taggyűléseken választható küldöttek számára. - 3. Személyi kérdések: tagfelvételi javaslatok; fegyelmi előterjesztések: Kiss András pártból való törlése. - 4. Különfélék. Minősítések: Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Volán 4. sz. Vállalat, Egri Csillagok Mgtsz, AFIT 4. sz. Egri Üzeme, KEVITERV, öntöde; a pedagógus KISZ-bizottság titkárának Barta Katalint jelölik.
Elgondolkodtató az is, hogy a vizsgálatba első esetben bevont két magasépítő vállalatnál a nem fizikai állománycsoportban nem mérik az egásznapos és törtnapi kieséseket. Indok: a KSH nem kéri ezeket az adatokat. A nem termelő létszám ezeknél a vállalatoknál külön-külön megközelíti az ötszáz főt. Továbbra is gond, hogy a műszakon belüli veszteségidőket - a munkafegyelem, munkaszervezés hiányosságai miatti kieséseket - csak a rendszeres munkanapfényképezést folytató szervezett üzemekben tartják nyilván és tesznek intézkedéseket. Mindkét esetben a jelenlegi helyzet megváltoztatásának egyik módja lehetne a nyilvántartások "kényszer-pályára terelése", vagyis bevonásuk a kötelező KSH-jelentések körébe. Kedvezőbbek a tapasztalataink a teljesitménybérben i dolgozók arányának alakulásáról. Általános tapasztalat, hogy a teljesítménybéres dolgozók esetében a munkaidő kihasználása kedvezőbb. Ezért a teljesítményben dolgozók arányának növelése fontos feladat. Ez szorosan összefügg a keresetek differenciálásénak követelményével. Városunk termelő üzemeiben a technológia és a gyártmány jellegétől függően a produktív dolgozók 75-90 £-a teljesítményben dolgozik. Az elmúlt három ávet összehasonlítva a teljesítménybéres arány növekvő mértékű. Az átlagosnál kedvezőbb a helyzet a következő üzemekben: Finomszerelvénygyárban 90,1, Dohánygyárban 9^,^, AGRIA Bútorgyárban 96, Ruhaipari Szövetkezetnél 96,9, Cipőipari Szövetkezetnél 97, és a BUBIV egri Gyárában minden termelő dolgozó teljesítményben dolgozik. Alacsonynak Ítéljük az emiitett mutatót az Állami Épitőipari Vállalatnál /82,8 %/ • különösen a Tanácsi Épitőipari Vállalattal való összehasonlításban, ahol a teljesítménybéresek aránya 9^»2 f».
