MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. október. 24.

556. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. X. 24. - Napirend: - 1. Jelentés a munkaidőalap veszteségeinek alakulásáról az építőipari vállalatoknál, valamint az 1978-ban vizsgált egységeknél. - 2. Jelentés a pártbizottságok, a pártvezetőségek és az alapszervezetek testületeinek létszámára, valamint a pártértekezleteken, küldöttértekezleten és taggyűléseken választható küldöttek számára. - 3. Személyi kérdések: tagfelvételi javaslatok; fegyelmi előterjesztések: Kiss András pártból való törlése. - 4. Különfélék. Minősítések: Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat, Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Volán 4. sz. Vállalat, Egri Csillagok Mgtsz, AFIT 4. sz. Egri Üzeme, KEVITERV, öntöde; a pedagógus KISZ-bizottság titkárának Barta Katalint jelölik.

A napirendek irásos formában kerülnek előterjesztésre, hiányosság, hogy a személyi kérdések egy része szóbeli közlés formájában valósul meg. Javult és tartalmasabbá vált az előterjesztések színvonala. A testület egyes tagjainál még tapasztalható, hogy a munkaköri beosztásból adódó függőség vélemény nyilvánitásban is megmutatkozik. Legjelentősebb fejlődés mutatható ki a testületek helyesen értelmezett és alkalmazott operativ munkájában, a demokratikus centralizmus következetes érvényesitésében. A testület tagjainál a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat, a szóbeli meggyőző munka a jellemző, de emellett esetenként előfordul a dolgozók felülről való kezelése és türelmetlenség is. A testület tagjainak döntő többsége aktivan részt vesz a gazdasági, politikai munkában és a közéleti tevékenységben. Egy kisebb részének politikai aktivitása, politikai bátorsága nem kielégitő, gazdasági tevékenységükben is többet kellene tenniük, A testület tagjai részt vesznek a vállalati demokratikus fórumokon, a rétegtanácskozósokon. A testületek munkájában a kdlektiv döntés ós a személyre szóló feladatmeghatarozás a jellemző, de a feladatok számonkérése nem elóg köve tkezetes. A testületek a felsőbb ós a területi pártszervek határozatait, állásfoglalásait a vállalati viszonyokra alkalmazzák. Itt a fejlődés szemmel látható, A párttestületek az általánostól, a mechanikus másolástól egyre inkább eljutnak a helyi konkrét feladat meghatározásáig. Korábbi időszak egyik jellemző hiányossága volt, hogy a szükségesnél több határozatot hoztak, nem a leglényegesebb feladatokat határozták meg, a számonkérés elmaradt, A döntés előkészítésénél az alternativ előterjesztések nem jellemzőek. A határozatok az utóbbi két évben személyre és tostületre /SZB, KISZ/ szólóak, ós ezen keresztül mozgósitóak és a végrehajtás biztosítósét szolgálják. A határozatok titkéri értekezleten, az emiitett társadalmi szervek vffBtőin keresztül, hatásköri lista, cselekvósi program főüzemvezetőkkel kibővitott osztályértekezleten kerültek ismertetésre, A pártellenőrzés /beszámoltatás, célvizsgálat, stb,/ a hatáskörök tiszteletben tartása mellett, a hozott határozatok végrehajtását segítette. Az ellenőrzés során náhány határozat módosításra korült. A továbbiak egyik fő feladata a testületi ellenőrzés következetesebb megvalósitása. A pártbizottság alapszervozeteket irányító, segitő és ellenőrző munkája során a helyszíni segitő tevékenységben, a titkári értekezletek tartalmi színvonaléban és a rendszerességben, az alapszervezeti vezetőségek beszámoltatásában és képzésében folyamatos fejlődés tapasztalható. Csökkent az irásos jelentések száma, előtérbe került a szóbeli információ-csere, A területfolelősi rendszer nem felelt meg a politikai irányító numka követelményeinek, 1979-ben újjászervezésre került.