MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. október. 10.

555. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. X. 10. - Napirend: - 1. Javaslat az egyes pártszervezetekben időszerűvé vált szervezeti átalakításra. - 2. Javaslat a városi pártbizottság és az irányított pártszervek és szervezetek 1980. évi költségvetésre. - 3. Javaslatok pártszervek, pártalapszervezetek és titkárok minősítésére: Egri Finomszerelvénygyár, városi-járási rendőrkapitányság, Csepel Autógyár, dohánygyár, ZÖLDÉRT, öntöde, ügyészség, élelmiszer kiskereskedelmi vállalat. - 4. Személyi kérdések: párttagfelvételi javaslatok. - 5. Különfélék: javaslat a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat üzemi pártbizottsága fegyelmi és tagfelvételi jogának kezdeményezésére; javaslat 5 hónapos pártiskolára.

A taggyűlések színvonala nem minden esetben kielégitő, ezt befolyásolja a napirendek előterjesztése, tartalmi színvonala és a munka kollektivitásának hiánya. Ebből adódik az is, hogy a taggyűléseken a tagság aktivitása több esetben kifogásolható és a vezetőség javaslatát a határozatok, állásfoglalások kialakításában sok esetben kritika nélkül elfogadják. Nem minden esetben tudják a párttagság érdeklődését felkelteni, nem találkozik mindig a tárgyalt anyag a párttagság érdeklődésével, ezért a hozzászólások a személyi problémákhoz, egyéni gondjaikhoz kapcsolódnak, A pártszervezetben két pártosoport dolgozik. Tekintettel arra, hogy a vállalat dolgozói majdnem 100 $»ig hálózati dolgozók /fizikai munkások/, óriási jelentőséggel kellene birnia a pártcsoportok munkájának a pártalapszervezet tevékenységében, A pártosoportér te kézietek ennek ellenére legtöbb esetben formálisak és rendszeresnek csak az éves beszámoló taggyűlések előtt mondhatók, k tájékoztatásuk ugyan megtörténik hol Írásban, hol kibővített vezetőségi ülésen szóban, de a osoportórtekezletekre is általában jellemző, hogy nem a taggyűlés anyagához kapcsolódnak a hozzászólások, hanem a vállalati dolgok, vagy a személyi problémák domborodnak ki. Ilyen értelemben a pártcsoportok sem tudnak mindig megfelelő segítséget adni a pártvezetőségnek. k párttaggá nevelés, kiválasztás, felkészítés sokkal nagyobb feladatot kell hogy jelentsen a pártvezetőségnek, mint az elmúlt időszakban volt. Ugy érezni, nem bíznak meg kellően a fiatalokban, párttaggá nevelésükkel nem foglalkoznak tervszerűen, tul magasra állítják a mérőét velük szemben. Kis hibát felnagyítanak náluk, gyors felelősségre vonások, leváltások történnek, ami a fiatalok kedvét veszi. Más módszerrel kellene őket megközelíteni. Az elmúlt időszakban /ciklusban/ 5 párttagot vettek fel, ebből 2 fő elmegy más területre dolgozni, igy a tényleges növekedés 3 fő, ugyanakkor a közeljövőben 6 fő készül nyugdíjba. Feltétlenül növelni kellene a párttagok számát megfelelő politikai felkészítéssel, neveléssel. Probléma viszont, hogy a meglévő párttagság mindössze 10 munkaterületen oszlik meg, igy egyre nehezebbé válik a párttagságra való nevelés. Nehéz az érintkezés a zárt munkahelyek miatt. Hiányosságként kell felvetni azt, hogy a nagyobb kereskedelmi egységekben egyáltalán nincsenek párttagok és valamennyinél pártonkívüli az egységvezető is. Pl. a 1131-es lajosvárosi, 1135-ös G£lya uti, 1127-es Bervai, 1110-es várállomási ABC, a Széchenyi uti Ifjúsági Boltokban, de még többet is sorolhatnánk. Elmondások alapján a boltok vezetőinek nem is kielégitő a párthoz, a társadalmi tevékenységhez való hozzáállásuk. Nehezen engednek el dolgozót társadalmi munkára, vagy pl. taggyűlésre. Sok a vidéki dolgozó, akiknek ideje a buszok indulásától függ, s mivel a különböző rendezvényekkor müszakcserére lenne szükség, nehezen közelednek a párthoz, félnek a nagyobb fegyelemtől, felelősségtől, lekötöttségtől.