MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. szeptember. 12.

553. ő. e. (25. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. IX. 12. - Napirend: - 1. Jelentés az export termelési és értékesítési feladatok teljesítéséről a BUBIV 7. sz. Egri Gyárában. - 2. Tájékoztató a művészeti alkotóverseny fejlődéséről Eger városában az V. ötéves terv időszakában. - 3. Tájékoztató az üzemi pártbizottságok, a pártvezetőségek és a pártalapszervezetek testületi tagjainak várható cserélődéséről, javaslat az új összetételre. - 4. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés kitüntetési javaslattal kapcsolatos állásfoglalásra. - 5. Különfélék: a KAEV igazgatója kéri, hogy üzemi baleset miatt vonják felelősségre a segédművezetőt; Jakab András (TIGÁZ párttitkára) ellen fegyelmi eljárás indítása.

1. Jelentéé az export termelési és értékesítési feladatok tel­ jesítéséről a jjUJjiv 7. ez. üferi Gyárában Kérdést tettek fel: Kócza Imre, Molnár János, Szarvas Aladárné, ar. Asztalos MlJciós, Angyal Józsefné, Vasas Joachim, Schmidt Rezső elvtársak. A feltett kérdésre: Juhász Gáborné, Vermes Ferenc és Szabó István elvtársak válaszoltak. Hozzászólások: Kócza Imre elvtárs, A jelentést olvasva olyan kép alakult ki bennem, hogy a BUBIV­nál nagyon kedvezően alakultak a munkavégzés feltételei. Min­denképpen dicséretes a gyár törekvése, ha a légkör olyan a gyár ban, mint ahogy a jelentésben ez le van irva. A piaci igények megfelelő kielégítése érdekében még kritikusabb, ha ugy tetszik önkritikusabb légkört kell kialakítani, növelni kell a szakmai hozzáértést, erre törekszik is a gyár, de ahhoz, hogy verseny­képes maradjon ezt még a jövőben mindinkább fokozni kell. A gyári bérszínvonal nagyon jó közepesnek mondható. Ha a dollár kitermelés 40 Ft. alatt marad is, a ráfordítási költségek csök­kentésével biztos alapot teremthetnek. 7,5 %-kos bérfejlesztési alapot tudnak biztosítani, ez is azt mutatja, hogy érdemes ez­zel a területtel foglalkozni. Szarvas Aladárné elvtárs, Az exporttevékenysége a gyárnak jelentős, dicséretes. A vevők megszerzése könnyebb, mint a megtartása. A munkapad mellett dolgozók anyagi ösztönzését tartja fontosnak, a minőség meg­tartása rajtuk múlik elsősorban. A minőségi reklamációk ala­csony száma is arra mutat, hogy jól dolgozik a gyár. Jő do­lognak tartja, hogy a dolgozók képzésére is tudott gondot for­dítani a gyár. Dr. Asztalos Miklós elvtárs, A jelentés testület elé hozatalát a gyárnak a tőkés exportban elfoglalt helye indokolja. A gyár export-hányada jelentős még 1975-ben csak 2,4 % volt, 76-ban 9,9 %, addig 1977-ben elérte a 38,5 %-ot, 1978-ban 33,5 % ez évi terv 41,1 %. Elismerésre méltó, hogy a gyári vezetés és kollektiva vállalta, hogy 1976-tól kezdve a magas minőségi követelményt igénylő tőkés exportra termelés és ehhez kapcsolódóan uj gyártmányok bevezetésére is vállalkozott. A gyárvezetés kiemelten és igen pozitívan tevékenykedett az exportra alkalmas gyártmányok ki­fejlesztésén, termelésén, értékeeitésén. Az export értékesítés jelentősen felfutott, különösen 1977-ben. 1976-ban a tőkés ki­vitel 6,1 millió forintot ért el, 1977-ben 22,3 milliót /3,5 szeres felfutás/ 1978-ban 21,3 millió ft. 1979. I. félévében 12,9 millió Ft. értékben exportált. Kevésbé kedvező a kép, ha a felsorolt adatokat a gyári tervhez viszonyítjuk /erről nem ír a jelentés/. A tőkés kiviteli terv 1976-ban lo,3 millió Ft. volt a tényleges teljesítéshez viszonyítva 4,2 a lemaradás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom