MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. április. 11.

542. ő. e. (24. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. IV. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártfegyelmi ügyben; előterjesztés pártbüntetés törlésére; előterjesztés igazgatói munkakörből való felmentésre (Tóvári József, távközlési üzem); előterjesztés igazgatói munkakörbe való kinevezésre (Dénes György, számítástechnikai és ügyviteli vállalat). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozata végrehajtására tett intézkedésekről (a fém és elektromechanikai szövetkezet vezetőjének jelentése). - 3. Jelentés a városi építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, javaslat a fejlesztés feladataira. - 4. Tájékoztató az 1979. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Egyebek: Lugossy József kitüntetésre történő felterjesztése.

Az épitő- és építőanyagipar fejlődése számottevően hozzájárult városunk társadalmi, gazdasági fejlődéséhez, melyben az épitőipari vállalatok, szövetkezetek felkészültségének alapvető szerepe van. A Hm. Tanácsi Épitőipari Vállalat felkészültségében, munkája hatékonyságában, a kapaoitás növekedés mértékében éveken keresztül dinamikusan fejlődött. A Hm. Állami Épitőipari Vállalat hosszú éveken keresztül mQszaki-anyagi és kádár problémákkal küzdött, fejlődése az utóbbi egy-két évben gyorsult meg. Az építőipar teljesítőképessége az elmúlt 15 év során jelentősen fejlődött, erősödött. Előrehaladt a kevesebb munkaerőt igénylő, iparosított építési mód alkalmazásában, emelkedett a gépesités színvonala, nőtt az építési, szerelési munkák értéke. Az elmúlt évek során nagymértékben javult a dolgozók élet és munkakörülménye, /korszerű munkásszállás, kulturált munkásszállítás/. Az építőmunkások szakmunkás aránya egyre inkább igazodik az alkalmazott teohnológiához. A jelentős eredmények mellett az épitőipar az átlagosnál több gonddal küzd, áz építőipar gépállománya rendkívül vegyes összetételű, ami neheziti a géplánook kialakítását, a tervszerű karbantartást és az alkatrész ellátást, ami csökkenti az épitőipari gépek hatékony kihasználását. A megyei tanács és a városi tanács jelentős erőfeszítéseket tett az épitőipar teljesítőképességének növelésére és ezzel nem növekedett arányosan az élőmunka termelékenysége. Az épitőipari szervezetek tervszerű munkaerőgazdálkodását nehezítette a nem megfelelő szakmai összetétele, a szakemberhiány. A valóságos probléma mögött azonban meghúzódik az üzem- és munkaszervezés hiányossága, a szervezetlenség, a munkafegyelemmel, a munkamorállal kapcsolatos probléma is. A munka és technológiai fegyelem megsértése gyakori,a minőségi munka ösztönzése nem eléggé hatékony. Hatására erőteljesen növekedtek a termelési költségek. A városi pártbizottság megkülönböztetett figyelemmel foglalkozik a •áros építőiparának helyzetével, a beruházásokban részvevő szervek tevékenységével és azokkal a tényezőkkel, amelyek a várospolitikai célkitűzések megvalósulását alapvetően befolyásolják. Történtek kezdeményező lépések a három tanácsi vállalat részvételével a megyei, városi beruházási célkitűzések következetes teljesítése érdekében, de a megkötött szocialista együttműködési szerződések hatékonysága mérhető módon nem jelentkezik egyértelműen. Állandó problémaként jelentkezik és hatásában a megvalósulási idő elhúzódásához vezet, hogy nincs szabályozva a tervezők, kivitelezők reagálási kötelezettsége, igy a megrendeléstől számítva hónapok telnek el indokolatlanul a szerződések megkötéséig.