MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. április. 11.
542. ő. e. (24. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. IV. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártfegyelmi ügyben; előterjesztés pártbüntetés törlésére; előterjesztés igazgatói munkakörből való felmentésre (Tóvári József, távközlési üzem); előterjesztés igazgatói munkakörbe való kinevezésre (Dénes György, számítástechnikai és ügyviteli vállalat). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozata végrehajtására tett intézkedésekről (a fém és elektromechanikai szövetkezet vezetőjének jelentése). - 3. Jelentés a városi építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, javaslat a fejlesztés feladataira. - 4. Tájékoztató az 1979. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól. - 5. Egyebek: Lugossy József kitüntetésre történő felterjesztése.
Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága Eger Szigorúan bizalmas! Készült: 20 pld-ban V/Titk/1B/ /MLné/VI. Eger, 1979. IV. 5. Látta: Schmidt Rezső J E L E N T É S a városi épitő- ás építőanyagipar hely zetéről, javaslat a fejlesztés faladataira Pártunk Központi Bizottsága 1964. februárjában foglalkozott az ápitőipar akkori tennivalóinak problémáival ás feladatkánt jelölte meg az épités iparosítását, a minőség ás a hatékonyság javítását, a szervezés és az irányítás színvonalának emelését, azóta városunk építőipara eredményesen járult hozzá a megye, a város fejlődéséhez annak ellenére, hogy az épitőipari vállalatok növekvő teljesítményértéke és a feléje megnyilvánuló igények növekedése között mindig feszültség volt tapasztalható. 1978-baÍJ az egri székhelyű épitőipari vállalatok és szövetkezetek több miat 7.000 dolgozója 2,1 milliárd Pt termelési értéket állított elő,amelynek csaknem 38 %~& realizálódik Eger város fejlesztési feladatainak ellátásában, 190 épitőanyag-ipari dolgozó pedig 39 millió Pt értékű építőanyagot állit elő. A kát magasépítési kivitelező vállalat termelési szerkezetét a megye építési igényeinek magfelelően a lakitették ki, meghonosodott az uj korsserü technológia, a panel és alagútzsalu. Emelékedett a gépesítés színvonala. Eredményes intézkedések történtek, hogy aa épités szerelő jellegűvé váljon, az ápitéshelyi munka minél nagyobb része kerüljön telepitett ipari üzembea, vagy alakuljon át géppel végezhető folyamattá és ezzel a termelés hatékonysága növekedjen. E oálkitűzés megvalósításában jelentős szerepe volt a költségvetési és tanácsi juttatásoknak, tr.$iystek mértéke 8 év alatt meghaladta a 300 millió Ft-ot. A szövetkezeti épitőipari termelés a szükséglethez képest lassan fejlődött, ip;y szükségessé vált a felujitó, karbantartó és szolgáltató kapacitás koncentrálása* 4 korszerűsítés életképes, jó megoldást eredményezett. A szövetkezet megerősödött, a termelés ás gazdálkodás színvonala emelkedett. Eger városban működő téglagyárak eltérő műszaki színvonalon végzik termelő tevékenységüket. Az I. Téglagyárban végrehajtott rekonstrukció eredményeképpen megteremtődött annak feltétele, hogy termékstruktúrája könnyen és jól alkalmazkodjék a piaci igényekhez. Hosszú távon kérdésessé válik azonban, hogy a II. Téglagyár változatlan műszaki színvonalon megfelel-e a gazdaságossági követelményeknek.
