MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. szeptember. 27.

527. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. IX. 27. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés Kiss Lajos Lenin-renddel kitüntetett elvtárs hagyatékának az Egri Vármúzeum részére történő átadásáról. - 2. Jelentés Eger város munkásifjúsága körében folyó szocialista hazafiasságra és internacionalizmusra nevelés tapasztalatairól. Javaslat a további feladatokra. - 3. Tájékoztató a munkahelyi szakszervezeti szervek pártirányításának tapasztalatairól. - 4. Egyebek.

3» Milyen burzsoá naoionalista ideológiai hatások érik a fiatalokat Ezek dirrekt és indirrekt formáit fellazítás! politika, gazda sági és teohnikai eredmények értékelése A fiatalok többségénél nem probléma a nacionalizmus, a marxizmustól eltérő ideológiai hatások sem érintik összességében a fiatalok tudati képét. Ezek a hatások a fiatalok életmódjában megnyilvánuló külsőleges jegyekben érvényesülnek, amelyből a tapasztalatok szerint nem szabad és nem is lehet egyértelmű következtetéseket levonni, A fellazítás politikája konkrétan és felszinesen bizonyos polgári életformával való azonosulás szintjén jelenik meg a fiatalok kisebb részéről. Hatékonyabbá kellene tenni a szocialista életmódra való nevelést és akkor ezeket a hatásokat is háttérbe lehetne szorítani, A hatások esetenként annak eredményeképpen jelentkeznek, mint a túrizmus tói eredő problémák, a szabadeurópa bizonyos adásainak hatása, a nemzetiségi kérdések egyenlőtlen ós differenciált megoldása egyes országokban, egyes tőkés országokban készített fogyasztási oikkek misztifikáltsága, stb. Ezek a hatások azonban elenyészőek, egyediek és ez igen örvendetes tényező, 4, Milyen fokú a pass zivitás és közömbösség a politikai tevékenység területén. Mik az okai, van-e politikai érdektelenség A munkásifjuság kisebb osoportjainál passzivitás és közömbösség tapasztalható. A passzivitást a legtöbb esetben azoknál tapasztalhatjuk, akiknél alacsonyabb képzettségi, műveltségi szinttel találkozunk. Minél tájékozatlanabbak a fiatalok annál passzívabbak. Olyan vélemények is elhangzanak, bizonyos rossz tradioiók átvétele eredményeképpen, hogy a politizálást az idősebbekre bizzák. Megállapítható az is, hogy a szooialista demokratizmus fejlődésével ennek keretei között nagyon sok fiatal folytat közéleti tevékenységet az államigazgatási szervekben illetve államhatalmi szervekben és tömegszervezstskben. Tovább kell fokozni a fiatalok bevonását az ilyen jellegű tevékenységbe és felelősségteljes megbízatásokkal kell ellátni őket. Alapvetően politikai érdektelenséget nem tapasztaltunk.