MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. szeptember. 13.

526. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. IX. 13. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártfegyelmi ügyekben; javaslat 5 hónapos pártiskolára; előterjesztés a városi KISZ-bizottság titkárának felmentésére (Vass József); előterjesztés kitüntetés adományozására (Kovács János). - 2. A KIOSZ Egri Körzeti Csoport tájékoztatója a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottságának 1978. IX. 13-ai ülésére. - 3. Jelentés az üzemi- és munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól Eger városban, javaslat a további feladatokra. - 4. Egyebek.

Továbbra is találkozni azzal a felvetéssel - a határozatok megjelenése óta ritkábban és nem hivatalos megnyilatkozásokba -, hogy a dolgozók és a bizalmiak elég felkészültek-e politikailag, szakmailag éz üzemi demokráoia gyakorlására. Többen nem értik, hogy a hozzáértést éppen a demokratikus jogok gyakorlása fokozhatja. Ennek feltétele„hogy& politikai és gazdasági vezetés folyamatosan gondoskodjon a dolgozók politikai, szakmai képzéséről, általános műveltségének emeléséről. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy egyes pártszervezetekben nem értik vagy félreértik a szakszervezetek megnövekedett jogkörét, illetve a bizalmiak és főbizalmiak testülete létrehozásának jelentőségét,időszerűségét, egyesek a párt vezető szerepét vélik ezáltal csorbulni. Az üzemi demokrácia egyes fórumain alkalmanként tapasztalható érdektelenségért, az aktivitás hiányáért nem minden esetben a dolgozókat kell elmarasztalni. Több esetben a tájékoztató nem elég színvonalas, túlzottan szakmai jellegű, nem elég őszinte, vagy elmaradt a megfelelő előkészítés, a folyamatos tájékoztatás. Bebizonyosodott, hogy ha a szakszervezeti tanács és bizalmiak együttes tanáoskozása előtt az ülés anyagát nem küldik ki megfelelő időben, akkor a bizalmi idő hiányában csoportjában nem tudja megtárgyalni a napirendi pontokat, e miatt a tanácskozáson a dolgozók érdemi képviselete elmarad. A nem megfelelő előkészítés néhány helyen tapasztalható volt az egyébként eredményes, újonnan kialakított fórumokon a bizalmiak /bizalmi küldöttek/ testületének és a vállalati szakszervezeti tanácsnak együttes ülésén is. A tanácskozás eredményességét az Írásos jelentés színvonala erősen befolyásolta. A beszámolók egy részére jellemző volt a tényközlő jelleg, a polemizálás, a variációk hiánya. A szóbeli kiegészítések több esetben pótolták ezt a hiányt. A kötetlenebb előadásmód révén közvetlen kapcsolat alakult ki az ülés résztvevőivel, ami kedvezőbb feltételt biztosított a véleménynyilvánítás hoz. A tanácskozások tapasztalatai azt jelzik, hogy növekedett a hozzászólások társadalmi felelőssége. Megítélésünk szerint a bizalmiak többsége alkalmas a csoport véleményének tárgyilagos képviseletére.