MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. augusztus. 2.

523. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. VIII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Vajmi Lajos és Rozsnaki István fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a párthatásköri listában és a véleményezési jegyzékben szereplők számának alakulásáról és a velük való foglalkozás tapasztalatairól. - 3. Javaslat az MSZMP Eger Városi Bizottsága 1978. II. félévi politikai ünneplésének tervére. - 4. Javaslat az 1918-as polgári demokratikus forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának és a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának megünneplésére.

Megfelelően törődnek nevelésükkel, munkájuk segítésével és ellenőrzésével. Ennek módjai: - a minősítések, amelyek összeállítása, ill. jóváhagyása előtt a minősítést készítők megismerik a párt, a KISZ, és a szakszervezeti vezetőségek, kollektívák véleményét. E területen ma már kismértékben találni hibát, törvénysértést. Pl. a politikai szervek véleményét az üzemi négyszög "döntésre" szűkítik /VILATI/, vagy állami, mozgalmi szervek vezetői esetében a felsőbb szervek nem mindig kérdezik meg az alapszervezetek véleményét/SZMT, Bíróság/; - A hatáskörbevontak munkájának értékelése: előrelépés tapasztalható, a végzett munkát nem csupán regisztrálják, kevés kivétellel minősitik a vezetői magatartást, a munkastílust és ösztönöznek az előrehaladásra; - Jól használják fel a káderek nevelésére a dicséretet, az elismerést és az ezt kifejező kitüntetéseket is. Általában előrelépés tapasztalható e területen, de a nevelőmunka, a káderekkel való sokoldalú törődés fontos feladata továbbra is káderpolitikai munkánknak. A jogkör gyakorlása általában minden lényeges - és törvényben rögzített - területre kiterjed. Az alapszervezetek következetesek a jog gyakorlása területén. Megsértése esetén jelzésekkel élnek. Egy-két esetben a helyben nem rendezhető véleményeltérést az irányító pártbizottsághoz is jelezték /Hm. Kórház, Mélyépítő Vállalat, BUBIV/, s a viták megnyugtatóan rendeződtek. Sajnos tapasztalni e területen is túlzásokat. /Pl. kisebb jutalmak, bérezések esetén is ragaszkodnak az előzetes testületi döntésekhez, sőt kiterjesztik ezt valamennyi párttagra/. Ennek oka, hogy tévesen a párt tekintélyének, vezető szerepének csökkenését látják abban, ha nem foglalkoznak minden apró-cseprő üggyel. Az állami-, gazdasági vezetők ismerik az alapszervezet véleményezési jegyzéket /egy példány rendelkezésükre áll/, de előfordul, - elsősorban középvezetői szinten, hogy nem tartják be. Ennek oka legtöbbször az eljárási szabályok és a jogok ismeretének hiánya. A hatáskörbe tartozó káderek ügyében, de általában a káderpolitika kérdéseiben nem születik döntés a testületek megkerülésével. Elégedettek lehetünk egészében a' kádermunka demokratizmusával. Alapvetően ezzel, továbbá a kádermunka tervszerűségének javulásával magyarázható /képzési, továbbképzési és káderutánpótlási tervek, s ezek egészében eredményes megvalósulása/ a bekövetkezett fejlődés. Előrelépés van a szemléletben, a káderpolitikai munka gyakorlatában. Egészséges folyamát indult meg a,fizikai munkások, a nők és a fiatalok vezetésre való felkészítéséreJSlértük, hogy középvezetői szinten a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben történik bevonásuk. Ez jó alap ahhoz, hogy felsőbb vezetői területeken /állami, gazdasági/ is fokozatosan növekedjék arányuk a jövőben.