MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. július. 5.

521. ő. e. (23. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. VII. 5. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Tájékoztató az idegenforgalmi szezonra való felkészülésről. - 3. Tájékoztató a KISZ-taggyűlések, küldöttgyűlések tapasztalatairól. - 4. Egyebek: a MEZŐGÉP-nél megszigorították a belépőket; a TÜZÉP szabad szombati nyitva tartása.

2. Városi KISZ-bizottságunk tovább folytatta a nagylétszámu KISZ szervezetek decentralizálását, öt KISZ-alapszervezetnél alakult KISZ-bizottság. A decentralizálásnál figyelembe vettük az adott gazdasági egység szervezeti felépítését, munkahelyi tagoltságát és a káderlehetőségeket. Különös gondot fordítottunk az uj KISZ-alapszervezetek megalakítására, öt gazdasági egységben, hivatalban, ill. sportegyesületben alakult KISZ-alapszervezet. KISZ-szervezeteink a taggyűlések előkészítésével szinkronban 1472 fő fiatal KISZ tagfelvételét is előkészítették. KISZ-tagnak jelentkezők többsége Killián körökben került felkészítésre, egyrészük viszont - elsősorban dolgozói területen - patronálással lett felkészítve. A taggyűlések a jelentkezőknek mintegy 98 %-át felvette KISZ-tagnak. 3. KISZ-bizottságunk ez évben is, nagy figyelmet fordított az instruktori hálózat felkészítésére. Az instruktorok tevékenysége, aktivitások az elmúlt évhez képest sokat fejlődött. Egyrészt elméleti felkészültségük javult sokat, ehhez nagy segítséget nyújtott számukra, hogy az útmutatókból mindegyik instruktor kapott. Másrészt hatékonyabb segítséget nyújtottak az előkészítő taggyűléseken, vezetőségi üléseken, s nemcsak passzív résztvevői voltak a taggyűléseknek. A "második" taggyűlések időszakában kevesebb figyelmet fordítottunk az instruktorok munkájára, s így ők sem segítették megfelelően a tervezőmunkát. 4. A taggyűlésekhez, küldöttgyűlésekhez szükséges segédanyagokat KISZ vezetőink időben megkapták. A választási útmutató jól szerkesztett és érthető volt. Az akcióprogramhoz kapcsolódó útmutatók nem segítették megfelelően a tervező munkát. Terjedelmesek voltak, különösebb módszertani segítséget nem adtak. 5. A taggyűlések, küldöttgyűlések döntő többségükben munkaidőn kívül voltak. A KISZ-tagság megjelenése átlagosan 87 % volt, határozatképtelenség miatt taggyűlés nem maradt el. A taggyűléseken átlagosan 4-5, a küldöttgyűléseken 8-lo hozzászólás hangzott el. A párt-, és gazdasági-, szakszervezeti szervek képviselete az "első" taggyűlésen, ill. a küldöttgyűléseken megfelelő volt. Kevesebb figyelmet kapott a "második" taggyűlés. 6. A taggyűlések és a küldöttgyűlések megszervezésében néhány probléma is előfordult: - évről-évre visszatérő gondként jelentkezik, hogy sok feladat összpontosul a tavaszi időszakra. Ez évben a szervezeti események és a FIN rendezvénysorozatain tul a XI. VIT-re való felkészülés jelentett komoly feladatot mindegyik KISZ-szervezetnek. - A "második" taggyűlések kisebb érdeklődést váltottak ki a KISZtagság körében. Ez a résztvevők számának csökkenésében, az aktivitás mérsékeltebb voltában nyilvánult meg. Ennek okát főleg abbén látjuk, hogy az éves munka értékelése, az egyének megítélése és a választások természetszerűen nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint a tervezés. Az "első" taggyűlésen sok a tervezéshez kapcsolódó észrevétel is. A tavaszi időszak végére bizonyos mértékű kifáradás is tapasztalható.