MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. május. 24.
518. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. V. 24. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztések pártfegyelmi ügyekben. - 2. Jelentés az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-jei - az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztéséről szóló - határozata végrehajtásának helyzetéről, javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a párttagság összetételéről, a tagfelvételekről, a pártból kikerültek számának alakulásáról. - 4. Egyebek: dr. Lendvay Vilmosné ellen bejelentés érkezett.
Az üzemen belüli szervezés eredményességét sok esetben rontja a külső kooperációs, szerződéses kapcsolatokban tapasztalható rendezetlenség. A társadalmi munkamegosztás zavarai kedvezőtlenül érintik az önálló vállalatok munkájának tervszerűségét, és felfokozottan érvényesül ez a hatás a gyáraknál és gyáregységeknél. I. Az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztésének tapasztalatai a város gaz d asági egységeiben A népgazdasági igényekből adódó termelési- és gyártmányszerkezet - korszerűsítés, várospolitikai vagy egyéb okok miatt bekövetkezett uj telephely-kijelölés, profiltisztitás, eleve szervezési feladatokat jelentett az érintett gazdálkodó egységek számára. A KAEV 10. sz. Gyárának, a Hm. Állami Épitőipari Vállalat uj telephelyének kialakitása, az AGRIA Bútorgyár kitelepítése a belvárosból, az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek egyesülései legjobban szemléltetik az ezzel kapcsolatos feladatokat.Az uj helyzetben ^végreha,}tott szervezési intézkedések változó eredményt hoztak. A Hm. Állami Épitőipari Vállalat esetében a vállalat központjának Egerbe költözése elősegítette és meggyorsította szervezési célkitűzéseik megvalósítását. A KAEV egri Gyára több mint 100 cikk gyártását szüntette meg az átköltözéssel párhuzamosan és az uj beruházás kapcsán fokozták az anyagmozgatás gépesítését. A MEZÓGEP egri Gyáréban az átszervezés időszakában az üzem- és munkaszervezési tevékenység nem tudott kellően kibontakozri, vagyis a párthatározat végrehajtásét az átszervezés hátráltatta. Az uj szervezeti rendszerben eddig a vállalati és gyárvezetés erőfeszítései a gyártmányszerkezet átalakítására, a termékszerkezet stabilizálására irányultak. Az ipari szövetkezetek egyesülése jobb feltételeket teremtett a szervezeti intézkedések megvalósításához. Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha a legszerényebb fejlődés az ipari szövetkezeteknél ment végbe. Az egyesülés óta a szektor átlagánál jobb a helyzet az Épületkarbantartó Szövetkezetnél, A legdinamikusabban fejlődő UNISZERV a szervezettség tekintetében is a városi élvonalhoz tartozik. A FÉMELEKTRO viszont az egyesülés óta sem tudta stabilizálni szervezetét. A jelenlegi szervezet egyes területei túlszervezettek, más területek alulszervezettek, ami sok esetben összhanghiányban nyilvánul meg és ebből adódóan működési zavarok lépnek fel. A Ruhaipari Szövetkezet nem rendelkezik a termelési tervhez kapcsolódó feladattervvel sem ötéves, sem éves vonatkozásban. A beruházásokkal kapcsolatban felmerülő szervezési feladatokat a RUSZÖV Műszaki és Fejlesztési Irodája végezte megrendelés alapján.
