MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. április. 26.
516. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. IV. 26. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés pártból való törlésre (Szilágyi Gábor); javaslat pártbizottsági titkári funkció alóli felmentésre, illetve pártbizottsági titkárrá választásra (Urbán János, Prokai Ferenc); javaslat az Egri Szakmaközi Bizottság titkári pozíciójára (Búzás Imre); előterjesztés igazgatói munkakörből való felmentéssel kapcsolatban (Bóka Sándor) - levéve a napirendről. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1969-es tudománypolitikai határozatának végrehajtásáról. Javaslat a Politikai Bizottság 1977. június 27-ei tudománypolitikai határozata megvalósulásának feladataira (pb elé kerül). - 3. Jelentés az 1978. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól.
Öeszefoglalva : A tudománypolitikai irányelvek a megvalósulás utján vannak városunkban is, A kutatók szakmai és politikai felkészültsége javult, a marxizmus-leninizmus poziciói erősödtek. Nőtt a műszaki és agrár kutatás- fejlesztés jelentősége. A nemzetközi tudományos kapcsolatok bővültek. Sor került vállalatainknál külföldi tudományos újdonságok megvásárlására. A kutató és fejlesztő munka eredményei megjelentek könyvek, tanulmányok formájában, illetve műszaki konstrukciók alakjában. A tudomány kezd közelebb kerülni a gyakorlathoz, és a gyakorlat, a termelőtevékenység kezd közelebb kerülni a tudományhoz. A kutatás a gyakorlat felé fordult. Még nem sikerült előtérbe állítani a kutatókollektivák összehangolt c s oportmunkaj át• II. A Politikai Bizottság 1977. június 27-i határozata alapján a követKezoicre nívjuk xei a vállalat OK, intézményei; rigyelmet7 A kutatómunka fejlesztésében a minőségre kell törekedni. Ez nemcsak a kutatóhelyek bővitésével, uj státuszokkal vagy pótlólagos anyagi eszközökkel kell elérni, hanem a meglévő kutatási erőforrások intenziv fejlesztésével. A meglévő gépek és műszerek kihasználásának javitása mellett a kutatási ráfordítások jelentős részét uj gépek és műszerek beszerzésére kell fordítani. A kutatások tematikáját is felül kell vizsgálni. Mivel a ráfordítások összege minden területen gyorsan nő, a széles tematikájú kutatás meghaladná gazdasági lehetőségeinket. Bizonyos kutatásoknál a visszafejlesztést kell napirendre tűzni. A kutatások nagyobb sikere a szellemi és anyagi erőfeszítések összpontosításával érhető el. Egy-egy témára annyit költsünk, amennyi a kutatások gyors és hatékony elvégzéséhez szükséges. Célravezető a koncentrálásnál, ha nemcsak a kutatóhelyeken belül, hanem a különböző kutatóhelyek kutatói is egy-egy feladat megoldására összpontosítják erőfeszítéseiket. A kutatóbázis szerkezetében országosan két kutatóhelytipus kiemelését tartják szükségesnek* a. / Vállalati, intézményi kutatóhelyek . Ezek szolgálják legközvetlenebbül és leghatékonyabban a termelőerők fejlődését. Az itt dolgozó kutatók munkája szorosan kapcsolód&k a műszaki fejlesztés céljaihoz, legjobban figyelembe vehetik a kutatások alkalmazásának helyi lehetőségeit. b. / Egyetemi-főiskolai kutatás . Nagyon fontos társadalmi és gazdasági eraeK, nogy a releöoktatási intézmények figyelemmel kísérjék a tudomány legújabb eredményeit, és a felsőoktatásban végzett fiatalok a legkorszerűbb ismeretek birtokában kezdjék meg munkájukat. Városunkban mindkét típusnak vannak felmutatható eredményei és feladatai is. A vállalatok és a nem üzemi szintű kutatóhelyek az anyagi ráfordítások növelését irányozzák elő a következő időszakban. Hangsúlyozzák a kutatás és fejlesztés intenzív növelését. Terveikben a létszám növelése legyen csekély mértékű.
