MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. március. 1.
512. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. III. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: pártfegyelmi ügyek; javaslat Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetés adományozására (Molek Jenő); javaslat Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetés adományozására (Marosi Pál); javaslat a noszvaji tsz községi pártalapszervezet jellegének megváltoztatására; javaslat állásfoglalásra a városi tanács tagjává, illetve a tanács vb-tagjává választáshoz (Bársony Dénes). - 2. Jelentés a város vendéglátásának helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. - 3. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól (levéve a napirendről). - 4. Tájékoztató az 1977. évi tagfelvételi munkáról. - 5. Egyebek.
- Vendéglátóipari kuriózumként "török-kávézó" létrehozása a Panakoszta ház átalakítása útján. - A Belvárosi vendéglátóhálózat jellegébe nem illő italbolt és borozó egységek fokozatos felszámolása, illetve profilváltoztatása. IV. Az 1978. évi üzletpolitikai irányelvek A vállalatok 1978. évi üzletpolitikájuk a kereskedelempolitikai célkitűzésekkel és a társadalmi elvárásokkal összhangban alakították ki, A január 1-vel életbelépett szeszkorlátozás érzékenyen érintette a vállalati gazdálkodást. Az intézkedés módosította, offenzív üzletpolitikai magatartásra ösztönözte a vendéglátó szervezeteket. Ezzel összefüggésben az 1978-évi feladat a szeszmentes árbevételek /hideg-meleg ételforgalom, munkahelyi vendéglátás, diákés előfizetéses étkeztetés/ minél nagyobb arányú és ütemű növelése, a szeszesital-forgalmazásban, a kulturált kinálati-, értékesítési feltételek megteremtése. A központi adminisztratív intézkedések hatása az 1978. évi árbevételi tervek - szerény, 1,5 - 2,5 70-os, folyó áron számolt, - bázishoz viszonyított csökkentett előirányzatában is megmutatkozik. Kivételt képez ez alól a köz- és üzemi étkeztetésre orientált Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat, mely 6,2 %-os forgalomfelfutást tervez. Az 1978-as vállalati üzletpolitika az érvényben levő központi szabályozás és a helyi igények által behatárolt rendszerben az alábbiak szerint alakul: - Továbbra is egyik legfontosabb terület a munkás- és diákétkeztetés dinamikus fejlesztése, 400-^50 fő bekapcsolásával.