MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. február. 1.
510. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. II. 1. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat Munka Érdemrend bronz fokozata kormánykitüntetés adományozására (Polonkai Lászlóné, Szigeti Lászlóné). - 2. Jelentés a kádermunka helyzetéről különös tekintettel a káderutánpótlás alakulásá[ra] az AGRIA Bútorgyárnál. - 3. Javaslat az 1978. év I. félévi politikai évfordulók megünneplésére. - 4. Egyebek: alapszervezeti minősítések (dohánygyár, kórház).
a felgyorsult gazdasági élettel, mert nem volt kellő az előkészítés. Az osztályvezetők gyakori cseréje a gazdasági munkára is negatívan hatott vissza. Nagyon fontos a jövőt illetően, hogy a vezetők megfeleljenek mind szakmailag, mind politikailag a velük szemben támasztott követelményeknek. A vezetői ismereteket az egyetemeken, főiskolákon nem tanítják, erre nevelni kell őket* A káder- és személyzeti munka fejlesztésére ezután is nagyobb gondot kell fordítani, és a nőket jobban be kellene vonni a vezetésbe. Fejes István elvtárs :sajnos az AGRIA Bútorgyár nagyobb gondot fordításán a műszaki fejlesztésre, mint az ezt működtető emberekre. Ezt minél előbb szinkronba kell hozni. Kovács János elvtárs : az AGRIA Bútorgyár gazdasági tevékenységét Kiemelten rigyelemmel kiséri a végrehajtó bizottság. Szükséges volt e téma napirendre tüzese, hogy a VB időben fel tudja hivni a gazdasági vezetés figyelmét a problémákra. A többszöri átdolgozás nem használt az anyagnak. Nem rendszerezett, széteső, nem hozza a tényleges valóságot. Hiányzik az előrelátás, hiányzik az okok feltárása, és az ezek megszüntetésére teendő intézkedések. A gyárban rövid idő alatt az ötödik főkönyvelő volt alkalmazásban. Több személycsere volt, amely azt mutatja, hogy a vállalatnál nem kielégítő a káderkérdésekben fontos következetesség, uj munkaerő alkalmazásánál szélesebb körű információgyűjtés lenne a célszerű. Komoly káderpolitikai hibák vannak. A termelésben résztvevők és a termelésirányítók között nincs megfelelő kapcsolat. Ez sok problémát, nehézséget okoz a végrehajtásban, és gyengíti a középszintű vezetők tekintélyét és intézkedési készségét. Nincsenek tisztázva a jog- és hatáskörök. Csak anyagiakkal és a várostól való távolsággal a fluktuáció okát nem lehet megmagyarázni, /pl. a Finomszerelvénygyár/. A káderfejlesztési tervek nem átgondoltak és nem is reálisak. A fluktuációt sok dolog befolyásolja. Az azonban pozitívum, hogy foglalkoznak ennek okaival, minősítésével - ezt mutatja ugyanis, hogy Berentei László és Ruttkai Judit szakértők bevonásával vizsgálat folyt a gyárban. A munka-pszichológiai vizsgálat sok figyelemreméltó gondot vetett fel: - A kilépők jelentős hányada /25-30 %-a/ nem tudta feladatát ellátni. - A vállalat igazgatója nem tudta a kulcspozícióban levő vezetőket érzelmileg magának megnyerni, a vállalati célok szolgálatába állítani. - A fluktuációt alapvetően befolyásolja a munkában meglevő szervezetlenség és indokolatlan változások. - Nincs eléggé tisztázva a vezetők megfelelő döntési jogköre. - Bérkérdésekben és technológiai kérdésekben sokáig húzódik a problémák megoldása. - A munkahelyi megosztottság nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az irányításban résztvevők között elbizonytalanodás van. Sürgetni kellene a gyár egységes, koncentrált vezetésének megoldását. - Gondként jelentkezik az is, hogy az erőfeszítések elismerése /anyagi és erkölcsi/ nem mindig történik meg, és nem ugy, ahogy azt kellene.
