MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. február. 18.

461. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. II. 18. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés felszabadulás előtti munkásmozgalmi múlt elismerése kérésének elutasítására (Vígh László; Flasik Imre); javaslat munkásőrségből való leszerelésre (Fegecs Józsefné); előterjesztés pártbüntetés kiszabására (Bóta Bernát); előterjesztés új párttagsági könyv kiadásához (Molnár László); előterjesztés pártvizsgálat engedélyezésére az egészségügyi gyermekotthonban. - 2. Tájékoztató a párttagsági fegyelmi helyzetről, [a]pártfegyelmi munka 1975. évi tapasztalatairól. - 3. Jelentés a Heves Megyei Beruházási Vállalat tevékenységéről, kiemelten az egri munkák helyzetéről. - 4. Jelentés a városi pártbizottság és a hatáskörbe tartozó pártszervek, pártszervezetek 1975. évi gazdálkodásáról.

A pártfegyelem erősödésének alapját mindenek előtt a párt politikájának helyessége, annak jó helyi alkalmazása és a párt által kijelölt célok, eszközök és módszerek megfelelő szintű alkalmazása képezte. A Fegyelmi Bizottság és a pártszeevezetek vezetőségei a beszámolási időszakban továbbra is ébxm őrködtek a pártélet tisztaságán, a lenini normák betartásán> Pakrtszerveink és pártalapszervezebeink egyre nagyobb gondot fordítanak a pártfegyelmi munkára, msly megállapításunk abban is lemérhető, hogy a^Politikai Bizottság levele, valamint a Központi Ellenérző Bizottság állásfoglalásának megismerése óta a dokumentumokban foglalt szempontoknak megfelelően továbbra is minden szinten magasabbra emelték a követelmények mércéjét a párttagokkal szemben. A pártfegyelem erősödésére közvetve jó hatást gyakorolt a Központi Bizottság azon Intézkedése is, miszerint a párt tagjai sorában történő^uj^felvételeknél növelni kell a munkások, a nők és a fiatalok arányát. Ez egyszersmind arra is ösztönözte az alapszervezetek pártépitő tevékenységét, hogy körültekintőbb munkát végezve a tagfelvételeknél, növeljék a párttagság minőségi szinvonalat, összetételét. E megállapítások akkor is helytállóak, ha a fegyelmi vétségek mennyiségének és az okok szerinti összetételének tükrében vizsgáljuk parttagságunk fegyelmi helyzetét. A beszámolási időszakban a Fegyelai Bizottság és az alapszervezetek összesen 68 üggyel foglalkoztak, illetve tettek intézkedést a caatolt kimutatások szerint. Az I.sz. kimutatás a fegyelmi felílőssógre vonások számszerű csökkenése mellett a kiszabott pártbüitetések minőségi változását is jól, kedvező módon érzékelteti. Szembetűnően csökkenő tendenciát ;iutat a pártból töröltek számának alakulása is. Figyelmeztető jelenség ugyanakkor, hogy a pártból törölt fizikai dolgozók száma növekedett. A pártból való törlések nagyobb hányada a tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása és ezzel azonos arányban a pártélet elhanyagolása miatt fordult elő. Visszaesés állapitható meg a 2-3 ér óta érvényben lévő pártbüntetések törlésével kapcsolatban. E jelenség két fő okra vezethető 'i3sza; - egyrészt arra, hogy a pártbüntetésben részesítettek többsége megsértőáés és közömbösség miatt nem kérik a pártbüntetésük ;örlését. Ugy vélekednek, hogy 3 év múlva ugy is eltörlik. Másrészt, mert az alapszervezetek nem megfelelő komolysággal foglalkoznak e fontos problémával annak ellenére sem, hogy a Fegyelmi Bizottság minden évben /igy 1975-ben is./ Írásban felhivta az alapszerkezetek vezetőségeinek a figyelmét. Az Írásbeli felhívásainkban közöltük a fegyelmi büntetés hatálya alatt lévő párttag nevét, a fegyelmi határozat keltét és a fegyelmi büntetés mértékét. 197b* évben 20 esetben hivtuk fel az alapszervesetek figyelmét, melyre mindössze 8 esetben z'eagáltak. . / .