MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1975. október. 29.
452. ő. e. (17. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1975. X. 29. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Román István kinevezése az Eger Városi és Járási Tűzoltóság parancsnokának; párttagfelvételi kérelmek; Hegedűs István pártfegyelmi ügye; pártból való törlések; Ruszó Ferenc pártbüntetés felülvizsgálata; a patyolat igazgatójának (Varga Istvánnénak) a felmentése; javaslat a munkaidő-kedvezmény megállapítására; javaslat a városi pártbizottság hatásköri listájának kiegészítésére. - 2. Jelentés az importgazdaság és exporttermelés, a külföldi kooperációk hatékonyságának növelésére tett intézkedésekről és hatásukról az Egri Finomszerelvénygyárban. - 3. Javaslat a városi pártbizottság, pártszervek és pártszervezetek 1976. évi költségvetésére. - 4. Egyebek.
Kedvező a kooperáció keretében gyártott automatika elemek export jövedelmezősége is. A nemzetközi kooperác íó keretében gyártott termékek önköltség szintű devizakitermelési mutatói: 36 38 Ft/$ /belső specifikációtól függően / 29 30 Ft/R bl / belső specifikációtól függően / Bár a "jelentés " < ime alapján a vállalati hatásokról kell számot adni, a téma jellege miatt azonban nélkülözhetetlennek tartom, hogy röviden az ágazati és a népga zdasági szi ntű kihatásokra is kitérjek. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 1965-1966-os tanulmánya részletesen értékelte a népgazdaság automatizáltságának helyzetét, s a helyzetértékelés alapján sürgetően vetette fel a több évtizedes lemaradásunk behozásával kapcsolatos program hazai kidolgozását és megvalósítását. Az iparfejlesztés ütemének gyorsítása, a termelékenység növelése, az intenzív fejlesztés fő forrásaként a jövőre vonatkozóan az automatizálást határozta meg. Az automatizált téren meglévő nagymértékű lemaradás behozása saját fejlesztés esetén igen hosszú időt igényelt volna, ezért a licenc-vásárlással egybekötött nemzetközi termelési kooperáció utján történő megvalósi tás látszott a legeredményesebb megoldásnak, A kooperáció létrehozásának gondolatát az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a KGM vetette fel a Finomszerelvénygyár felé. A Mecman céggel 196? ben megkötött, majd 1972 ben továbbfejlesztett, valamint a Kari Leibfried céggel 1973 ban megkötött kooperációs szerződések lehe • tővé tették; a világszínvonalon álló. korszerű pneumatikus automatika elem gyártás Magyarországon történő gyors meghonosítását, valamint a volumen dinamikus növelését, az egyre növekvő igények kielégítését, konvertibilis devizakiadás nélkül. A nemzetközi kooperációk megkötése előtt ezeket az automatika elemeket döntő mértékben csak tőkés cégektől, konvertibilis valutáért lehetett beszerezni. A kooperációs szerződések lehetővé tették, hogy a kis volumenük miatt Magyarországon gazdaságosan nem gvártható automatika elemekből jelentkező igényeket is devizakiadás nélkül sze rezhessük be a "O" saldós kooperációk keretében a partnerektől. •/•
