MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1975. április. 16.

439. ő. e. (17. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1975. IV. 16. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés a közművelődési határozat megvalósításáról az Egri Finomszerelvénygyárban, különös tekintettel a munkásművelődés helyzetére, a szocialista brigádok művelődésére. - 3. Jelentés az MSZMP KB 1972. június 15-ei oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról a Ho Si Mihn Tanárképző Főiskolán. - 4. Intézkedési terv az országgyűlési képviselőválasztások előkészítésének tömeg-, káderpolitikai és szervezeti feladataira. - 5. Egyebek.

Az általános iskolai tanárképzés fejlődése, változása A hallgatók túlterhelése reális veszély volt főiskolánkon io. 1970/71-ben átlagosan heti 36-38 órája volt. egy főiskolai hallgatónak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a kötelező elfoglaltságon kivüli tevékenységre kevesebb energiájuk maradt• A párthatározat megjelenése után gondos előkészítéssel 1973-ban a MM uj tantervet vezetett be a tanárképző főiskolákon. A tanterv heti 28-30 órában maximálta a kötelező óraszámot, a félévenként kötelező vizsgák számát pedig a felére csökkentette /max. 4-5 vizsga/. Ugyanakkor az oktatás hatékonyabbá tétele érdekében számos tárgynál bevezette a tanulócsoportos képzést. Az uj tanterv tanárképzésünket közelebb hozta az élethez, gyakorlatibbá tette. Bár korábbi képzésiünkben is szerepelt az osztályfőnöki munkára való felkészités és az uttörővezetés, de nem olyan súllyal, mint 1973 után. A hallgatók gyakorlati felkészítése is sokkal hatékonyabbá vált. Mig 1973 előtt csupán a 7», 8. félévben végeztek gyakorlati tanitást a hallgatók, addig,1973-tól már a 6, félévben is tanítanak a gyakorlóiskolában, a 8. félév elején pedig egy hónapos vidéki tanítási gyakorlaton vesznek részt. A modern technikai eszközök elterjedése és alkalmazása tette szükségessé egy külön erre a célra felállított audio-vizuális kabinet megszervezését, ahol minden hallgató egy féléven keresztül tanulja az eszközök kezelését. Az ujabb követelmények tették szükségessé, hogy 1972-ben főiskolánkon számítóközpontot hoztak létre, ahol minden matematika szakos hallgató megismerkedik a programozással. Az általános iskolai oktató-nevelő munkára való fokozottabb felkészités érdekében 1974-ben bevezettük a komplex államvizsga rendszert, mely az elmélet és gyakorlat együttes elsajátításáról, illetve a hallgatók gyakorlati készségéről kivan bizonyságot szerezni. A párthatározat nyomán az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága 1974 május végén külön is megvizsgálta a marxizmus-leninizmus oktatásának helyzetét és feladatait. Az itt hozott határozat az