MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. augusztus. 7.

421. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. VIII. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; munkásőr-felvétel; előterjesztés a KISZ Eger Városi Bizottsága titkárának felmentésére (Nagy Katalin), illetve a megüresedő tisztség betöltésére (Vass József). - 2. Jelentés a jogpolitikai irányelvek érvényesüléséről Eger városban. - 3. Javaslat az 1974. II. félévi politikai ünnepségekre.

ságok, amelyek indokolttá tették, hogy az 1963-ban elfogadott jogpolitikai irányelvek az uj követelményekhez igazodjanak. Ennek érdekében a Politikai Bizottság 1973. március 27-én, majd pedig az Elnöki Tanács 1973. június 7-én 14/1973. NET. határozatban rögzitette a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek továbbfejlesztését, amely már az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenységére is kiterjed. Az ujabb módosított határozat mindazokat az irányelveket foglalja magába, amelyeket a jogalkalmazás valamennyi területén figyelembe kell venni,, vagyis a határozat általános érvényű. A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényesülését illetően az alábbiakat jelenthetem: Az a megállapitás, hogy Heves megyében változatlanul szilárd a törvényesség és hogy a közrend és a közbiztonság helyzete fokozottan erősödik,- Eger városa vonatkozásában is érvényes* Az a tény, hogy 1973-ban a 10.000 vétőképes lakosra eső bűncselekmények száma megyei szinten 71,7 volt, mutatja, hogy nemcsak a megye, de Eger városa is - az országos 120,4 átlaghoz képest ~ nem tartozik a bünügyileg fertőzött megyék, illetőleg városok közé. Adataink szerint 1973-ban, ha némileg is /2,4 %/ de csökkent a bűnügyek száma, bár ezen belül a társadalmi tulajdon^elleni bűnügyek aránya 15 %-os növekedést mutatott. Annak megállani" tása mellett, hogy a társadalmi tulajdont kárositó cselekmények között kevés volt az olyan ügy, amelyben a kárösszeg számottevő, ^agy jelentős értéket elérte volna, feltétlenül körültekintőbb és fokozottabb megelőzési tevékenységre van szükség. Azok a kisebb jellegű és a gazdálkodó szervek /vállalat, szövetkezet stb./ sérelmére elkövetett lopási cselekmények, e bűncselekmény kategórián belül 65-70 %-os arányban szerepelnek, ami arra enged következtetni, hogy az un. belső ellenőrzés hatékonysága nem teljes. A közrend és a közbiztonság elleni cselekmények kategóriájában kiemelkednek a garázdasági cselekmények, amelyek legnagyobb részben rendőri szabálysértési eljárás keretében kerülnek elbírálásra a közösségellenes magatartások kisebb jelentőségre tekintettel. Ugyanakkor emelkedik a közlekedési vétségek száma, főleg az ittas vezetéssel kapcsolatos magatartások miatt. A család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma az 1972. évéhez viszonyítottan némi emelkedést mutatott. E bűncselekmény kategórián belül a tartási kötelezettség elmulasztása miatt indult bűnvádi eljárások adják a nagyobb arányt, mert a tartásdíjra jogosultak nagyobb mértékben élnek a feljelentések