MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. augusztus. 7.

421. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. VIII. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; munkásőr-felvétel; előterjesztés a KISZ Eger Városi Bizottsága titkárának felmentésére (Nagy Katalin), illetve a megüresedő tisztség betöltésére (Vass József). - 2. Jelentés a jogpolitikai irányelvek érvényesüléséről Eger városban. - 3. Javaslat az 1974. II. félévi politikai ünnepségekre.

az enyhébb büntetés nem /pénzfőbüntetée, vag^y javit ó-neve lő muntcáre ítélés/ helyett súlyosabb j^ell6gü, habar felfüggesztett szabad ságveszt éet alkalmas a biróság. Pl. 2450 Ft, értékre elkövetett devizabüntett miatt a járásbíróság- ügyészi indítványra - 3 hónapi; 2 évre felfüggesztett szabadságvesztésbüntetJet szabott ki.- A vádlott albérletben lakó, egyedülálló, és nehéz anyagi körülmények köpött élő személy. Vádlott 600 Pt-ot a vele házközösségben élű személytől ellopott. Az elitélt htb., 1 kk. gyermeke van, szülei eltartásában ál. Ezek az Ítéletek olyan következtetésre adhatnak alapot, mintha jobban^járnának azok a bűnelkövetők, akiknek vagyoni helyzetük kedvezőbb, hiszen a cselekményükben és személyükben rejlő társadalomveszélyesség mellett is enyhébb büntetésben részesülnek. Az említett hibák csak eseti jellegűek, és nem rontják le azt a megállapítást, hogy az egri járásbíróság büntető ítélkezési gyakorlata a büntetési céloknak, valamint a jogpolitikai elveknek megfelel, a járásbíróság helyesen differenciál a büntetési nemek és azok mértékének megválasztásánál. A^bíróság a törvény szigorát alkalmazza a különösen súlyos, szándékos bűntett elkövetőivel, valamint azokkal a veszélyes bűnözőkkel szemben, akik konokul szembehelyezkednek egyrészt a törvények kel, másrészt a társadalmi együttélés szabályaival. Megfelelő súlyos ítéletet hoz a biróság azokkal a vádlottakkal szemben, aki nek cselekményeiben nyerészkedési jelleg is kidomborodik. A pénzmellékbüntetések száma is emelkedett. Az erre irányuló ügyészi indítványokat a biróság általában elfogadja és a főbüntetés mellett - a törvényi feltételek megléte esetében - pénzmellékbüntetés kiszabására is sor kerül. Ehhez a nyomozó hatóság a vádlott -vagyoni és kereseti viszonyaira vonatkozó szükséges adatokat már a nyomozás során beszerzi. A^bíróság egyre gyakrabban alkalmazza a pénzmellékbüntetés kiszabását a súlyos testi sértés, garázdaság, hivatalos személy elleni valamint szemérem elleni erőszak bűntetteinek esetében,- Ugy a pénz fő,- mint a pénzmellékbüntetéseknél azok mértéke elsősorban az elkövető vagyoni viszonyaihoz igazodik. Vagyonelkobzásra 1973-ban egy ügyben került sor, amikor a biróság hazatérés megtagadása miatt indult ügyben a vádlott egész vagyonának elkobzását mondta ki.