MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1974. május. 29.

417. ő. e. (16. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1974. V. 29. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Tóth Bertalan pártfegyelmi ügye; Kása László pártfegyelmi ügye. - 2. Jelentés az élcsapat és a tömegek kapcsolatának alakulásáról, folyamatos erősítésének feladatairól. - 3. Tájékoztató az 1973-74-es párt- ás tömegszervezeti oktatás tapasztalatairól. - 4. Egyebek: az OÉÁ párttaggyűlés határozatának ismertetése; Knapp József és Ádám Ernő ügyében újabb pártvizsgálat lefolytatását kéri a vb hozzájárulását.

Ugyanakkor a különböző fórumok burjánzását is tapasztaljuk. az egyes fórumok feladata nem kellően tisztázott áa elhatárolt. felesleges átfedések vannak a rendszeresség sokszor önmagáért t való és formális. Hatnak különféle régi beidegződések, vélt Hzabályok. Egészében az üzemi demokrácia intézményes formái\ kevéssé alkalmasak a dolgozók közvetlen bevonására, érdemi vélemény kérésre és ez helyenként e fórumok komolyságát veszélyezte tik. A termelési tanácskozások hasznosságát pl. számos kritika ári* E hibák a tárgyalt témák megválasztásában,a tárgyalás mélységében, illetve stílusában,az előkészítés hiányosságaiban,lelketlen szervezésben, lebonyolításban gyökereznek, az úgynevezett érdektelenség legtöbbször csak következménye ennek. A tanácsokozás érdemi funkcionáltatása iránti igény osak általánosságban fogalmazódik meg, vezetési szintenként különböző, a gyakorlati megvalósítás sokszor kezdetleges, az erre fordított energia nem elégséges. A döntések előtti megtárgyalás szórványos, inkább a magyarázás, az elfogadtatás a cél, a tárgyalt témák helyi értelmezése, a kisebb egységekre való konkretizálás elmarad, bizonyos felülről "kényszeritettség" jellemző, /alig fordul elő pl., hogy mfivezető saját elhatározásából, vagy műhelybizottsági kezdeményezésre, esetleg a dolgozók kérésére hívnának össze termelési tanácskozást/ Ezzel összefüggésben felvetőidnek a demokratikus vezetési módszerek hiányai, a beosztottak,közvetlen vezetők nem kellő"beavatása" a vezetésbe, a művezetői szint alábecslése, valamint a szakszervezeti munka túlzott centralizmusa. Mig a vállalati ügyektől történő központi tájékoztatás javult, az alulról való informálódás csatorftái alig bővültek, A dolgozók által felvetett észrevételek és javaslatok figyelemmel kisérése, dokumentálása, megválaszkláaa és figyelembevétele számos kívánni valót hagy magaután

9 Ez helyenként teret ad demagóg véleménynyilvánításnak, követelőzésnek, a fórumok és vezetők lejáratásának.