MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1973. február. 21.

383. ő. e. (15. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1973. II. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat a BOV Egri Kirendeltség vezetőjére. - 2. Jelentés a város gazdaságának 2 éves fejlődéséről. Javaslat az 1973. évi fontosabb gazdaságpolitikai feladatokra. - 3. Szóbeli javaslat a párt végrehajtó bizottság 1972. évi munkájáról szóló jelentésre. - 4. Javaslat a városi tanács összetételére, a végrehajtó bizottság tagjaira és a megyei tanácstagokra. - 5. Jelentés a városi pártbizottság és az alsóbb pártszervek gazdálkodásáról. - 6. Egyebek: az Egri Csillagok Mgtsz pártszervezetének megalakítása; Ádám Ernő és Knapp József ügye.

termelési értéke évenként 15 fUtml nitt, e* a terveket meghaladj* Átlagén felül a gépipar egyes egységeinek, és a Finssg&sdaság t #*••«> '•elesések felfutása,ez évben a oserépgyárl rekonstrwksié révés. ugrásszerűen növekedett a téglapiar termelése /70'•#/, Termáéd«sit ásr a kénysaerult a Flmeffiszerelvénygyár az értékesítési lefeetéeégak néd&stelása és létszám** ' hiány miatt, A* elsralt évi jelentős túlteljesítés a taxa elmaradás vas mm Országé* áre és Ásványbányák Kata tó és Termelő Kövénél. Jelentősen növelte termelését| de n«sm érte el a ter« vezettet a VILATI éa a BWBIY gyáregysége, 70 jUkftl' emelts termelését a VOST, 5® £-kal az öntöde Vállalat gyáregysége. A termeket meghaladva mintegy évi 14 £-kal növekedett a tanácsi ipar termelési értéke. Két és félszerese a Szeszipari Vállalat termelési értéke as 1970, évinek. Közel 50 %«kal növelte termelési értékét ** Agria Bútorgyár 197&w éta. Két év alatt a ssövetkesetiipar termelési értéke közel 20 %-kal növekedett, e% évben a tarveknek megfelelően. Több mint 5© #«#a a termelési érték növekedése a eipéipari Szövetkezetnél, bár ea évi tervét külső ekek miatt nem érte el. Nem elkerült kellé előrehaladást elérni a város vállalatainak, gyáregységeinek és szövetkezeteinek együttműködése, kooperációja terén. A gazdálkodás intenzív fejlődést mutat. A vállalatoknál és szö~ vétkezőteknél az eazkösök kihasználása,a ráf®rditás®k hatékony— sága kedvezőbbé vált, a termelés növekedésének egyre nagyobb hányada /kevés kivétellel teljes egésze/ termelékenységeméikedésből származik, A termelékenységemelkedés forrása a beruházásaik tervezett kmpaaitásig való beftsemeiése mellett egyre inkább a műszaki fejlesztés /kisebb kiegészítő gépesítések, korszerűsítések/ ez évben különösen a munka és Üzemszervezés, a szocialista munkaversenymozgaloa eredményei, A Dohánygyár 5 #-es terven felüli termelékenység emelkedése nagyrészt szervezések eredménye. Kisebb vállalatainknál és a szőve tkeseteknél* a középüzemi szint— tel, a nagy®bb szériákkal együttjáró szervezet, gyártáselőkészité és gyártási rendszerek kidolgozása folyik.