MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1972. szeptember. 20.
372. ő. e. (14. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1972. IX. 20. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Herkó Lajos, Utasi Sándor fegyelmi ügye; Sebestény László elnökhelyettesi kinevezése; Kunstár Péter és Oláh István pártból való törlése. - 2. Jelentés a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pártszervezete pártépítő munkájáról. - 3. Jelentés Eger város és Csebokszári testvéri kapcsolata fejlődésének eddigi tapasztalatairól és további feladatokról. - 4. Egyebek: a TESZÖV-nél pártalapszervezet alakítása; javaslat a IV. sz. VOLÁN Vállalatnál a pártalapszervezetek új szervezeti felépítésének engedélyezésére.
illésének ajánlása nyomán ez év augusztusában végrehajtottuk az alapszervezetek decentralizálását is., A decentralizálást alapos elemzés után, elsősorban tömegpolitikai munkánknak és a pártépités! célkitűzéseknek rendeltük alá. Figyelembe vettük,azt a körülményt, hogy egyes gazdasági munkaterületeken a párttagok száma az ott dolgozók arányához viszonyítva igen alacsony. Megítélésünk szerint a pártalapezervezetek és a pártcsoportok hatékonyabban tudják végezni tösegpolitikai munkájukat, ha a gazdasági terület sajátosságainak megfelelő ismerői, ha a gazdasági terület munkájának közvetlen résztvevői. Az az alapszervezeti vezetőség, vagy az a pártcsoport, amely benne él és eg űtt él a gazdasági feladatokkal jobban ismeri az ott dolgozók sajátos problémáit is* Következésképpen azok megoldásában is hatékonyabb szerepet tud vállalni. Ennek felismerésével a decentralizálást ugy hajtottuk végre, hogy külön építőmesteri, külön segédüzemi és kiszolgáló üzemrészi, külön szak- szerelőipari alapszervezeteket hoztunk létre. A vezetőségek tagjait is a gazdasági területeken belül legjobban ismert és elismert párttagok közül javasoltuk. Döntésünkhöz hozzájárult az is s hogy a vállalat sajátosságai is igénylik az ilyen irányú területi felosztást* E koncepciónkat igen élesen indokolja az uj alapszervezetek megalakulásával kialakult szervezettségi arány is. Például a III»számú alapszervezet összes taglétszáma 27 fő Q Ugyan akkor a hatáskörileg hozzá tartozó gazdasági területen a dolgozók összlétszáma 700 fő fölött van. A IV. 3zámu alapszervezethez 12 fő párttag tartozik és a hatáskörileg hozzá tartozó gazdasági területen közel 400 fő dolgozik, uindkét területen túlsúlyban fizikai dolgozók dolgoznak. A munka sajátosságainak megfelelően nem telepi-
