MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1971. december. 29.
353. ő. e. (13. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. XII. 29. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Gyetvai Imre fegyelmi ügye; párttagfelvételi kérelmek. - 2. Jelentés az ipari és mezőgazdasági export helyzetéről és a várható fejlődésről. - 3. Jelentés a termelőszövetkezeti zárszámadások várható eredményeiről, a zárszámadásokra való felkészülés tapasztalatairól. - 4. Tájékoztató jelentés a városi pártértekezlet óta született városi végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásának helyzetéről.
1971' évtől áttért az uj adóvisszatartási rendszerre, melynek alap ján 197-1. évben több mimt 6 millió fori^i adóvisszatartással számolhat, ez jelentős forrása tud lenni fejlesztési célkitűzéseinek. Ebből több mint k Millió Ft-ot helyezhet fejlesztési alapjára /ez nyújt fedezetet a hevesi ipartelepités fokozott ütemű megyalósitására, az előüzem bővítésére/, és mintegy 2 millió Ft-ot részesedés alapjára/ mely az 1971, évi fokozott béf-fejlesztést .tette lefcet^vé A vállalat IV. ötéves]terv célkitűzése is számol a 0 viszonylatú export fokozása alapián az adóvisszatér ités növekvő arányú 3 ehe*' 5 *. • ségével /évi- 6-10 millió Ft-os nagyságrendben/,' és erre épl tv* fct&t rozta el a hevesi ipar te lepités fokózott ütemének raegva J ósi té.«é.*, ahol egyik fő exporttermékük,' az olaj szabályzó gyártása fog t^-r-té-a Az adóvisszatér ités részesedési alapra helyzeshett összegéből a fokozott bérfejlesztésen túlmenően,' vállalaton belüli anyagi--érdekeltségi rendszeren keresztül tette és teszi érdekelné az egyes szerveket, üzemeket az export fokozásában, A többi gazdasági egységnél, vállalatnál az anyagi Ösztönzés ilyen értelmű lehetősége ismeretlen. Kiterjesztéséről nincs tudomásunk, A budapesti székhelyi gyáregységek esetében valószínűsítik,' hogy a központ él az export fokozására vonatkozó juttatások lehetőségeivel, de arról konkrét ismeretük nincs. Összefoglalva: Az egri telephelyű gazdasági egységek, vállalatok exporttevékenysége jelentős /közel 30 %—a a megyei össz, exporttevékenységnek/, egészségesen fejlődött az elmúlt években, ás az uj gazdaság'irányítási rendszer adta lehetőség ösztönzőleg hatott a vállalatok exporttevékenységére, és alapul szolgál a IV, ötéves terv időszakára vonatkozó igen jelentős fejlődési célkitűzésekhez. Megállapítható az is, hogy a termelő, végrehajtó egységek nincsenek érdekeltté téve az export fokozásában, még sok egységnél nem alkalmazzák kellően a nagyobb pia?i rizikóval, de egyben nagyobb anyagi lehetőségekkel együttjáró- /fejlettebb/ bonyolítást, a bizományosi formát.
