MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1971. október. 25.

349. ő. e. (13. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. X. 25. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Berecz István és Bozsik István pártból való törlése; Czeglédi László fegyelmi ügye. - 2. Jelentés a vállalatok, gyáregységek, szövetkezetek középtávú terveinek elkészítéséről és a vállalati kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól. - 3. Jelentés a városi pártértekezlet határozatai végrehajtásának megszervezéséről, a végrehajtás tapasztalatairól és feladatairól népfront vonalon. - 4. Egyebek: a finomszerelvénygyári pártbizottság költségvetése.

Az ipari szövetkezetek tervmunkáját nehezitette, hogy az ágazati és törvényességi felügyelet, valamint az érdekképviselet formái és módszerei még kialakulatlanok, terveiknek valójában nincs gazdája. Nagy segítséget jelentett számukra az igen használható OKISZ irányelv kibocsátása. Itt, de különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében szel• lemi kapacitás, tapasztalatok hiánya jellemezte a tervezést. Az egri tsz—ele problémáját a tanács VB által készíttetett tervkoncepció gyakorlatilag megoldotta, A MÉM és a Terüld;! Szövetség által kiadott egyébként is ellentmondásos tervmetodika nem volt alkalmas különleges helyzetű szövetkezeteink számára. Altalános megállapításunk, hogy gazdálkodó egységeink ismerik az őket érintő népgazdasági feladatokat, ágazati követelményeket. Nem igy a helyi igényeket, konkrét feladataikat és lehetőségeiket, A piaci hely zet ós válható alakulásának felmérésében kevés kivétellel eddigi saját tapasztalataikra szorítkoztak. Meglevő gazdasági termelési ós kereskedelmi kapcsolatalkat vették számba, alig került sor partnereik terveivel való egyeztetésre. Nagyvállalatok kivételével nem valósult meg kellően a hatóságok, területi szervek és intézmények befolyása a tervkészítésbe, Bankok segítségét elvétve vették, igénybe, Így részvételük fejlesztési hiteligények indokoltságának vizsgálatán nem terjedt tul, A tanácsi koordináció több esetben puszta,adatkérésben merült ki. Helytelenítjük, hogy a Megyei Tanács szakigazgatási szerve a gyáregységek, alárendelt helyzetét "szentesítve" bevonásuk nélkül tárgyalt területfejlesztési kérdésekben. A tervek egy része több variációban készült, /a tanácsi vállalatok mindegyikénél/ melyek munkaerő, vagy források vonatkozásában jelentettek variációt, A Flnd)rnszerelvónygyái' tervvariáció 1 a gyártmánys-truktura optimalizálását célozták nyereség szempontjából, természetes összhangban a kereslettel, A tervezést a vállalatok osztályai végezték koordináló bizottságok irányítása mellett, vagy főleg kisebb egységeknél munkabizottsájs;

, A KSZ előkészítésére mindenütt: alakult munkabizottság az aláíró felek képviselőiből és szakértőiből. Tudományos intézmények közreműködéséről a tervek készítésében csak ott beszélhetünk, ahol állandó ilyen kapcsolat él. Külső szakértőket sem vontak be, belső műszaki-gazdasági szakemberek, vagy csoportok \