MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1971. április. 7.

335. ő. e. (13. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. IV. 7. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Lendvai Vilmos lemond végrehajtó bizottsági tagságáról; párttagfelvételi kérelmek; javaslat a VILATI Egri Gyára igazgatójára (Drevenka László). - 2. Jelentés a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények nyomozási és ítélkezési tapasztalatairól. - 3. Jelentés a tsz-zárszámadások gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 4. Javaslat a KISZ VIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos városi feladatokra. - 5. Egyebek: javaslat május 1-je megünneplésére; új alapszervezet megalakulására kérelem; Szabó József párttagságának és munkásmozgalmának elismerése.

Nem lehet figyelmen kivül hagyni a társadalmi tulajdon védelmével összefüggően azt a negatív jelenséget sem, mely abban nyilvánul meg, hogy azokat az állampolgárokat, akik különböző visszaéléseket lepleznek le, vagy közérdekű bejelentéseket tesznek, megtorlásban részesitik, és ha a vállalatnál meg is törik őket "rászállnak", belekötnek, fegyelmit indítanak ellene. Heves megyei Élelmiszer Kicker• Vállalat árt* felügyelője bejelentést tett a rendőrségen az egyik egri árudában folyó szabálytalanságok miatt. A bejelentés alapján az árudavezető ellen bűnvádi eljárás indult. A vállalat fegyelmit inditott dolggozója ellen éss fegyelmi büntetésként 1970. évi nyereségprámiuma 50 %-a megvonására büntette. Indokolás: a dolgozó fegyelmi vétséget követett el, amikor az észlelt szabálytalanságot sem a vállalat központjának,.sem az egri kirendeltségnek,nem hozta tudomására. Vagy: Vas ás Fémipari Ktsz-nél az egyik csiszoló - a Ktsz. vezetőinak bűnügyéről és a birói Ítéletről szóló újságcikk megjelenése után - azt a leije lent ést tette munkatársai előtt, hogy a Ktsz. vezetői sikkasztottak. A Ktsz, fegyelmi uton kizárta a csiszolót a tagságból. Indok: rágalmazta a vezetőséget • Közismert a szocialista társadalom gazdasági alapját képező társadaljai tulajdon politikai és gazdasági jelentősége. Közvetlen feladat tehát az ilyen jellegű cselekmények meg-* előzést. Ehhez azonban a társadalom széles rétegének is segítséget kell nyújtania. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények vizsgálatánál is elsődleges feladatként jelentkezik e büntettek kiváltó okainak kutatása. Az okok sasles skálát mutatnak. - Ahol a bizonylati rendszer hiányos, Összekuszált a pénztárkönyvek vezetfésa, formális a portai ellenőrzés, vagy a belső ellenőrzések során nem fordítanak kellő figyelmet a visszaélések felderítésére,- ott a gazdasági szervek felelős* ságe is jelentkezik. A társadalmi tulajdon védelméért elsődlegesen az a gazdasági szerv felelős, amelyiknek kezelésére van bizva a társadalmi tulajdon. - Az ilyen jellegű cselekmények ellen a küzdelmet nemcsak büntetőjogi, hanem társadalmi eszközökkel is fokozni keli. Fel kell ismerni, hogy a társadalmi tulajdont károsító cselekmények nem csupán össztársadalmi vonatkozásban jelentenek hátrányt, hanem kárt okoznak a vállalatoknak és a dolgozónak is. Azo'l&an az esetekben, amikor az egyéni érdek és a társadalmi érdek szembekerül egymással, alkalmazni kell a bűnözés elleni társadalmi és állami módszereket az;>k fokozatosságában^ az egyszerű figyelmeztetéstől a fegyelmi felelősségre vonáson át, esetlegesen a büntetőjogi eszközök igénybevételét is. Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Bíróságaink feladata, hogy a maguk sajátos eszközeivel megvédjék a szocialista társadalmi - gazdasági rendünket, ennek keretében a megfelelő jogi eszközökkel elősegítsék a társadalom fejlődését, megakadályozzanak és visszaszorítsanak minden olygn magatartást, amely ennek a fejlődésnek gátjául jelentke» zik.