MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. szeptember. 23.

324. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. IX. 23. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Pápista János MHSZ titkárrá történő kinevezése. - 2. Ajánlások a pártértekezlet elé kerülő káderjavaslatokra: - 3. Javaslat a városi pártbizottság beszámolójára a megválasztása óta végzett munkáról és ajánlás a feladatokra. - 4. Javaslat a városi pártértekezlet megszervezésével, lebonyolításával és az azt követő pártbizottsági üléssel kapcsolatos feladatokra.

3. A azocialista építőmunka, a gazdasági, kulturális fej- \ lődés eredményeként tovább javultak városunkban a dolgozók életkörülményei, jelentősen növekedett a foglalkoz— \ tatottság, emelkedett az életszínvonal, na szerényebb mértékben is, de javult a lakáshelyzet, fejlődött városunk egészségügyi helyzete* 3/a. A beszámolási Időszakban tovább emelkedett a foglalkoztatottság szintje* A férfiak foglalkoztatása gyakorlatilag teljes. A munkaképes korú nők számának növekedése <j mellett Is 77 %-ról 80 %-ra emelkedett a nők foglalkoztatottságának aránya* A 13 900 munk képes korú nő közül 11 200 dolgozik* Továbbra is gondot jelent a 2 700 nő foglalkoztatásának megoldása, amely nem általában munkahely-probléma, hanem olyan munkahelyi ós munkakörülményi hiány, amelyek befolyásolják a nők egy részének elhatározását a munkavállalásban* Mindezek mellett több vállalatnál, üzemnél állandósult a munkaerő-hiány - különösen a szakmunkás-kategóriában -, amely önmaga is oka lehet a nagymérvű munkaerő—hullámzásnak* Ugyanakkor több helyen * kapun belüli** munkanélküliség tapasztalható, amelyhez munkafegyelmi problémák is kapcsolódnak* A gond megoldására számos kezdeményezés született, ezek azonban ma még csak kis mértékben éreztetik hatásukat* 3/b. Az ötéves terv időszakában az országos helyzetnek megfelelően városunkban is emelkedett az életszínvonal, * amiben egyrészt a foglalkoztatottsági szint növekedése, másrészt az átlagkeresetek és jövedelmek emelkedése játszott közre* A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 30 - 32 %-kal, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 %-kal emelkedett. Az iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás munkahét. Számottevően, az átlagosnál gyorsabban növekedtek a paraszti jövedelmek, s igy a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének szinvonalad egészében kiegyen ütődött.