MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1970. április. 22.
313. ő. e. (12. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1970. IV. 22. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; fegyelmi ügyek tárgyalása. - 2. Az Egri Járásbíróság és az Egri Városi-Járási Ügyészség munkája a jogpolitikai elvek tükrében. - 3. Jelentés Eger város közbiztonsági helyzetéről.
E feladatunknak akként tettünk eleget, hogy 1968/ 69-ben összesen 73 vizsgálatot tartottunk - azok alapján 12 óvást, 27 felszólalást, 1 figyelmeztetést, 10 orvoslásra irányuló intézkedést• valamint 10 szignalizációt nyújtottunk be a vizsgált állani illetve gazdasági szervekhez* A viszgálatok alapján átfogó képet kaptunk egy-egy jogterület, illetve város törvényességi helyzetéről és a vizsgálatok negfelelő alapot nyújtottak a szükséges intézkedések megtételéhez. Eger városánál az államhatalmi és az államigazgatási szervek működése törvényes. A törvényesség erősödése ugy a testületi szervek, mit az államigazgatási szervek tevékenységében töretlen. A törvényesség szilárd. A Városi Tanács VB szakigazgatási szerveinek munkája magas foku. Tudatos jogszabálysértések nem fordulnak elő. Az eseti jogszabálysértések a jogszabályok nem kellő ismeretével vagy téves magyarázatával hozható • összefüggésbe. Az államigazgatási munka kiegyensúlyozott. A város területén az utóbbi években nagyobb arányú kisajátítások történtek és azok jelentős számban dolgozó kisembereket érintettek. A kisajátitási eljárásokban azonban észlelhető volt, hogy a kisajátítás kártalanításként nem az ingatlanok reális értékét ajánlották fel, holdtt erre az uj jogszabályi rendelkezések lehetőséget nyújtottak. Ennek eredménye volt, hogy az irreális ajánlatok folytán az egri járásbíróság előtt a perek tömegei indultak meg ? nem kivánatos mértékben emelve a pá.gári perek számát* Termelőszövetkezeteinkben komoly feladatot jelentett az uj termelőszövetkezeti törvény végrehajtása, mely számtalan kérdést vetett fel és jelentós munkafeladatot háritott a mezőgazdasági szakigazgatási szervekre is. Az ügyészi viaogálatok feltárták, hogy a termelőszövetkezetek jelentős részében /az egri t sz-ekben is/ a belső normativ szabályok /alapszabály/ nem mindenben feleltek meg a törvényi szabályozásoknak azokban c?„z esetekben, amikor a jogszabályomén adott lehetősé et más jellegű szabályozásra, avarólag hatott, hogy a termelőszövetkezetek önállóságuk hangsúlyozása mellett olykor a jogszabállyal ellentétes szabályozásra törekedtek és azt az alapszabályokat tárgyaló közgyűlésen keresztül is vitték. Nem egy esetben a mg. és éleim, osztállyal sem tudtak összhangba jutni. Altalánosságban azonban az volt a megállapításunk, hogy a termelőszövetkezetek belső normativ szaoályaikat zömmel jogszabályi rendelkezések figyelembevételével, valamint a jogszabály adta keretek között a tsz-i demokratikus elvek szem előtt tartásával alkották meg.
