MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1969. július. 2.

292. ő. e. (11. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. VII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: javaslat pártiskolára; párttagfelvételi kérelmek elbírálása. - 2. Jelentés a Központi Bizottság munkásosztály helyzetéről szóló határozata végrehajtásának városi tapasztalatairól. - 3. Jelentés a városban folyó beruházások helyzetéről és javaslat a beruházási tevékenység továbbfejlesztésére. - 4. Egyebek: tájékoztatás hittan-beiratkozásról.

tagok negbizása és o kérdésekben hozott különböző szintű határozatok elsősorban általános jellegűek. A jövőt illetően alapvető feladatként jelentkezik a pártszervezeteken belül a konkrét feladatek megjelölése, illetve a pártmunka színvonalasabbá tételű érdekében a konkrét határozatból fakadóan egyénekre, illetőleg pártcsoportokra bontott feladatok megjelölése. A pártszervezetek képviselői egyre inkább rendszeresen részt vesznek a fejlesztés, a gazdaságosság és a munkásokat érintő kérdések megtárgyalásában. A döntések meghozatala előtt véleményüket nyilvántartják, ^z annál is inkább fontos, mert a dolgozók nagyon érzékenyek arra, hogy a vezetők mennyire gazdái az adott területnek, milyen magatartást tanusitanak és hogyan beszélnek velük. A vezetők többségükben gondot forditanak arra, hogy egy javaslat, elképzelés vagy észrevétel sem maradjon válasz nélkül. E gyakorlatot igen fontosnak tartják a dolgozók munkakedve és aktivitásuk növelése eretekében, -^gyre többen követik, hogy műszaki konferenciákra, minden fontosabb üzemrészből meghívják az élenjáró dolgozókat is. Ezen keresztül a soronkövetkező termelési tanácskozások előtt tájékozódnak arról, hogy milyen főbb feladatok hárulnak a munkaterületeikre. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülésével kapcsolatban az üzemekben belül a dolgozók aktiv, az üzemi élet szinte valamennyi kérdésével foglalkozó tevékenysége emelhető ki. Természetesen ezen aktivitás léte, illetve fenntartása megköveteli a gazdasági egységeken belül az üzemi demokrácia egyre szélesebb körű kiterjesztését. Ennek konkrét megjelenési&rmái különbözőek az egyes üzemekben, de alapvető célkitűzést illetően azonosak. Ezen alapvető célkitűzés ugy fogalmazható meg, hogy gazdálkodási egység előtt álló feladatok egyre sikeresebb megoldása érdekében szükség van az egységes szemlélet kialakítására, az üzemeknél lévő tartalékok teljeskorü kiaknázására, ami csak az egész üzemi kollektivát aktivizálva érrhető el.