MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. október. 23.

274. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. X. 23. - Napirend: - 1. Jelentés az Egri Finomszerelvénygyár pártbizottságának gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységéről. - 2. Egyebek: a vezetőségválasztás eddigi tapasztalatai; Komócsin Zoltán egri látogatása.

A vállalatok a gazdasági és helyi sajátosságainak figyelem­bevételével a korábban alkalmazott bérformáknál ösztönzőbb bérformákra törekedtek, bár több helyen még érvényben van­nak a hagyományos időbéres, teljesítménybéres, teljesítmény­hez kapcsolt időbéres és prémiumos időbéres bérformák. Az uj bérezési formákat jellemzik: - meghatározott teljesítményszint kategóriától függ az alapórabér, .? túlteljesítésért a teljesítménybéren felül még prémium is fizethető, - gépi munkáknál az ott dolgozóknak 3 műszak átlagtelje­sítménye alapján még prémium is fizethető, - mennyiségi és minőségi jellegű célfeladatok premizálása, - egy összegű munkautalványozásák különféle fajtái / egy munkafázisra, egy teljes létesítményre költség­vetési bér szerint, stb./ - hatásos a termelőegységeknél esetenként megtakarított béralap felhasználása. ffegativ hatások Az átlagbérgazdálkodás jelenlegi merev formája csökkenti a termelékenység emelésére irányuló célzatos útkereső te­vékenységet. A bérszínvonal tartására való törekvés létszámhigitást eredményez, és ami az átlagbérre kedvező az a termelékeny­ségnél kedvezőtlen helyzetet teremt. A merev átlagbérgazdálkodás rugalmasabbá tétele a belső tartalékok feltárására és a munkatermelékenység emelésére vezetne. Erre kínálkozó megoldási lehetőségek: 1. Az átlagbér felső határok közötti mozgását lehetővé kellene tenni, legalább a munkás állományban a ter­melést fejlesztő üzemekben a korreláció helyes mér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom