MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. szeptember. 11.

271. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. IX. 11. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Sipos Lászlóné tagdíjügye; párttagfelvételi kérelmek; munkásőrségből kizárások. - 2. Jelentés a Vörös Csillag Traktorgyár Egri Gyáregysége pártszervezetének gazdaságszervező, irányító és ellenőrző tevékenységéről. - 3. Jelentés a pártdemokrácia érvényesülésének tapasztalatairól, valamint továbbfejlesztésének lehetőségeiről. - 4. Egyebek: Nemes Gyulánénak, a TIT városi titkárának felmentési kérelme; alapszervezetek különválása.

A szűkebb körű és a térnelési tanácskozáson felnerült problémákat a gazdaságvezetéssel és a szakszervezeti bizottsággal értékeltük, s az értékelés alapján közösen intézkedési tervet adtunk ki a kilépések megszüntetése és a felmerült problémák felszámolása érdekében., Többek között el lett halasztva az egyenes darabbér bevezetése, amely 1968. július 1-el került volna bevezetésre. Intézkedés történt a még lehetséges bérfejlesztésre, s ugyancsak intézkedtünk közös megállapodás alapján a dolgozókkal való fokozottabb gondoskodásra. A tett intézkedések hatása, különösen a kilépéseket figyelembe véve eredményesen jelentkezett. Augusztus második felére már normalizálódott a helyzet és feltehető, hogy az intézkedések hatása a jövőben még pozitivabban fog jelentkezni. Negativ tényezőként jelentkezik dolgozóink körében, hogy a gyárban hosszabb ideje dolgozók sok esetben hátrányosabb helyzetben vannak, órabérük megítélésénél, mint az újonnan belépők. A vállalat rá van arra kényszerítve, a létszám kitöltés érdekében, hogy az újonnan belépő dolgozóknak magasabb órabért adjon. Negativ hatással volt a munkás kilépésekre az is, hogy az eddig begyakorolt U 28-as sebváltó gyártmány gyártásáról leálltunk. A korábbiakban utaltunk már arra, hogy a TCST vezetői intézkedtek olyan vonatkozásban, hogy az egri gyáregység ternelését átprofilozzák. Ez az intézkedés azzal járt volna, hogy a gyáregységtől alapvető és fontos munkagépeket a törzs gyárba szállítsák. Bár az intézkedést az Igazgatói Tanács elfogadta, nem került megvalósításra tekintve, hogy a gazdaságvezetés a párt és tömegszervezetek vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy ezen elképzeléseket megakadályozzák. A másik a gazdasági tevékenységgel szorosan összefüggő kérdés, amellyel az alapszervezet kiemelten foglalkozott, a káderkérdés. 1967. decemberi taggyűlésen tájékoztattuk a tagságot a PB 1966. májusi határozatáról, s ugyanakkor a határozat szellemében értékeltük a gyáregység kádérhelyzetót. A taggyűlés olyan határozatot hozott, hogy 1968. március Jo-ig a párt és gazdaságvezetés személyenként értékelje a gyáregység kádereit és erről az értékelésről a taggyűlést tájékoztassa. A vezetőség ezt a határozatot végrehajtotta. A káderek értékelésének alapjául a személyzeti vezető által elkészített értékelés szolgált. A vezető beosztásban lévő dolgozók tevékenységét, magatartását a vezetőség állandóan figyelemmel kiséri és a hármas szempont alapján értékeli. Ilyen értékelés alapján^ tett javaslatot a pártszervezet a TMK vezetés területén személyi változásra, amely többszöri javaslat után