MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1968. május. 8.

261. ő. e. (10. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. V. 8. - Napirend: - 1. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 2. Különfélék: hatásköri lista beterjesztése; munkásőr- és párttagfelvételi kérelmek.

A termelési volumen növelését a megelőző évek 5~lo %-al szemben magasabb szinten 16 %-ban irányozták elő. Árrendszer A vállalati árpolitikát vizsgálva kedvező következtetése­ket lehet levonni, mert a kialakitott uj árak a korábbi­nál pontosabban tükrözik a tényleges társadalmi ráfor­dításokat. Néhány egységnél olyan törekvés is tapasztal­ható, hogy az anyagárak növekedése ellenére termékeik árát nem növelték és a jövedelmezőségi szint megtartását, illetve fokozását a műszaki fejlesztéssel kivánják elérni. Az árrendszerrel kapcsolatban negativ tényezőként kell megemlíteni az alábbiakat: 1. Az átárazási munkák elhúzódása kedvezőtlenül befolyá­solta néhány gazdálkodó egységnél az I. n.évi terme­lést, s ezzel bizonytalanságot teremtett az értékesí­tés vonalán is. 2. Az uj árak és felárak alakulását néhány monopol hely­zetben lévő vállalat kihasználta, s ez a gazdálkodó egységek némelyikére kedvezőtlenül hatott. Pl. a FERROGLÓBUS Nagykereskedelmi Vállalat a különböző anyagigényléseknél ugy csökkenti a visszaigazolt anyag­mennyiséget, hogy kisebb legyen a felár nélküli súly­határnál is igy jelentős mértékű felárral forgalmazza árucikkeit. Az árformák a vállalati gazdálkodásban megfelelően érvé­nyesülnek. A szabad áraknál általában jelentős emelkedés nem tapasztalható, de a megegyezéses árakat egyre több egységnél alkalmazzák. Jövedelemszabályozási anyagi érdekeltség A gazdálkodó egységek tervei és azok megvalósítása lehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom