MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. december. 13.

250. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. XII. 13. - Napirend: - 1. Az értelmiség körében folyó eszmei-politikai munka tapasztalatai. - 2. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Sándor Mihály, Lukács Béla, Árvai Sándor és Bakos István fegyelmi ügye.

Az értelmiség körében tapasztalható ideológiai viták, nézetek* Az értelniségi körökben egyesek különböző megfonto" jsal hangot adnak az értelmiség vezető szerepéről szóló r^v-rrJseknek. Nézetük indoklását abban látják, hogy a tudomány és technika fejlődése ma olyan szinten van, hogy azok alkalmazása az iparban, mezőgazdaságban, de társadalmunk vezetésében is nem nélkülözheti az értelmiség szerepét. A vezető szerepet ez esetben leszűkítik egyes egységek vezetésére. E nézet szerint a tudományos, technikai forradalom megvalósulása, valamint az uj gazdasági mechanizmus bevezetés egyet jelent az értelmiség vezető szerepének biztosításával. Ez a koncepció, anely lényegében a munkásosztály vezető szerepének tagadását jelenti, a tudományos, technikai haladás társadalmi hatásának és az uj gazdálkodási rendszer lényegének eltorzitásából ered* E nézetet valló értelmiségiek különösen megtalálhatók az orvosok körében,mert e körben végzett politikai munka, közgazdasági propaganda 6 loggyen gébb. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egészségügy területén a szakmai vezetés teljesen elhatárolja magát attól,hogy a politikai nevelő munkából részt vállaljon, átengedi ezt a területet teljes egészében a társadalmi szerveknek, amely önmagában véve kevés. A nemzetközi eseményekre való reagálásnál gyakran helyezkednek szél sőségcs álláspontra és esetenként messzemenő következtetéseket is vonnak le egyes eseményekből. Sokan nem tudnak eligazodni a nemzetközi helyzet bonyolultságában, gyakran téves információhoz jutnak. /Szabadeurópa/ Az értelmiség nagyobbik része rendszeresen tájékozódik a szociális* ta világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetének alakulásáról. Figyelemmel kiséri a szocialista országok gazdasági eredményeit, élénken foglalkoztatja e társadalmi réteget is a kinai események, a vietnami kon^'iktus, Ronnnia magatartása egyes nemzetközi események megítélésénél. A városi értelmiségi rétegét szinte teljes egészébon foglalkoztatja ez uj gazdasági mechanizmus bevezetése. Jórészük megértéssel és ked vezően fogadja, másrészük még találgatásokba bocsájtkozik és a várakozás álláspontjára helyezkedik. A következő időkben ezért az értelmiség valamennyi rétege között szükséges a közgazdasági propagandát fokozni. Az értelmiség körében egyre inkább tért hódit a tudományos világnézet, azonban itt még nagyon sok tennivalónk von. A pedagógusok kivételével a többi értelmiségnél elég számottevően rendelkeznek vallásos világnézettel. Még elég nagy számbon található közöttük tüntetően vallásos ember. Az úgynevezett régi értelmiség nogy többsége baráti kapcsolatot is tart az egyház képviselőivel. Természetesen Eger sajétos helyzetét is figyelembe kell venni ennél, A műszaki értelmiségnél nem tapasztalható általában bigott vallásosság, de miután a közöttük végzett marxista világnézet terjesztése még igen sok követelni valót hagy maga után, családiünnepségeiket