MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. december. 13.
250. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. XII. 13. - Napirend: - 1. Az értelmiség körében folyó eszmei-politikai munka tapasztalatai. - 2. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Sándor Mihály, Lukács Béla, Árvai Sándor és Bakos István fegyelmi ügye.
IfcM 15. MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA Eger, 1967. dec. 8. EGER JELENTÉS az értelmiség körében folyó eszmei-politikai munka tapasztalatairól és tovább fejlesztéséről A párt-végrehajtóbizottság elé e témakör első esetben kerül külön jelentésként. Az értelmiség körében végzett munka tapasztalatairól a városi pártértekezlet anyagában, valamint a végrehajtó bizottság elé kerülő különböző jelentésekben utaltunk. Az értelmiség szerepét Eger városban neghatározpu az a tény, hogy a város megyeszékhely. Jelentés iskolahálózata, ipara és egészségügyi intézménye van. A szocializmus alapjainak lerakása döntő hatást gyakorolt az értelmiség eszmei-politikai fejlődésére. A megyei párt vb ezen megállapítása Eger város értelmiségi rétegeire is jellemző. Az értelmiség egészében véve elfogadja a párt politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz a szocializmus épitésében. Valamennyi rétegére jellemző, hogy érdeklődéssel kisérik az álért eredményeket, valamint a szocializmus trljes felépítésével járó gondokat is. Tendenciaszerűen tapasztalható, hogy az önmaguk körében fellelhető negativ tulajdonságokot elitélik és a szocialista erkölcs normativáit/ ha nem is teljes egészében/ önmagukra nézvo kötelezőnek tartják. Az értelmiség álláafoglalósáfcoz, tevékenységéhez döntően hozzájáruló tényező pártunk helyes politikája, belső helyzetének szilárdsága. Az értelmiségi rétegek fejlődésének sajátosságaiA műszaki értelmiség ; A város ipara jelentős ütemben fejlődik és ez megkövetéli a müsr értelmiség számszerüségének növekedését is. A műszaki értelmiség összetételére jellemző, hogy többségében már az uj generációból tevődik össze,, nagy részt munkás és poroszt fiatalokból. A korábbi évekhez képest jobban vállalnak társadalmi munkát, társadalmi megbízatásokat. Párt, szakszervezeti, KISZ oktatásnál jelentős számban tevékenykednek, mint propagandista. Jónak mondható a munkásokkal való kapcsolatuk. Természetesen ezt szükségessé teszi az üzem szervezeti élete is. A kapcsolat fejlesztését jól segiti és pozitiv iránybon fejleszti a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, amelyben a műszaki értelmiségiek nagy része is bekapcsolódik. Tapasztalható azonban negativ vonás is a műszaki értelmiségiek között. Megnyilvánul ez, hogy még mindig jellemző sok részére az anyagiasság. Topasztalható bizonyos*nyugatimádat" is.
