MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. május. 17.

237. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. V. 17. - Napirend: - 1. Jelentés a IX. kongresszus anyagainak feldolgozásáról. - 2. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Gazdaságpolitikai témák között elsőserban a gazdasági mechanizmus reformjával és a párt életszínvonal politikájával kapcsolatban merültök fel problémák. Tapasztalható helyenként bizonyos fokú bizalmatlanság, értetlenség egy sor kérdés iránt. Egyes helyeken ugy értékelték, hegy nem lesz t rmclési ertéknututó a munkabér elosztásával kapcsolatosan és a termékek gyártásával kapcsolatosan. A vállalatok önállóságát ugy értelmezték, hogy nem lesz szükség a központi irányításra, és mindenki azt termel ami neki gazdaságos. Olyan aggály merült fel, hogy az elkövetkezendő időszakban nagymérvűén fog növ ;k<dni majd a raunkaerővándorlás. Állandóan ismétlődő téma a fogyasztási árrendszer és a társadalmi juttatás uj szisztémájának megítélése. A pártkongresszus agárárpolitikai jellegű határozatai örömet és egyetértést váltottak ki a tsz parasztság körében. Ugy vélekedtek, hogy a tsz parasztság jövőjét illetően ez megnyugtató. Párosult ez bizonyos feku türelmetlenséggel is, hogy pl. a tsz járadékosok nyugdiját miért nem emelték fel, vagy mikor kerül sor a tsz-ben a garantált munkadíjazási rendszerre stb. Az ideológiai és kulturális munkával kapcsolatos témák i3 érdeklődést váltottak ki. A szocialista tudat fejlődésével kapcsolatban igen 3ok agg ily merült fel, többen kifogásolják a televízió, a rádió és a színház művészi programjának egyes előadásait, főlog a kabaré jellegű műsorokat illetően. Olyan következtetést is le kell vonnunk, hogy sokan nem éatik még az irodalom ás a művészet pártirányításának elveit és módszereit. A hazafiság megítélése, a nacionalizmus még mindég sok magyarázatot, felvilágosító munkát követel. Szivesebben beszélnek a román nacionalizmusról, mint az esetlegesen tapasztalható magyar nacionalista megnyilvánulásokról. A pártélet kérdéseivel kapcsolatban főleg alapszervezeti szinten, illetve az alapszervezetek vezetőségeire vonatkoztatva merültek fel