MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. május. 3.

236. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. V. 3. - Napirend: - 1. Eger város III. ötéves tervének munkaerő-szükséglete és forrása.

A város kereskedelmi és vendéglátóipari hálózata

t azok alapterülete és korszerűsége megközelítően sem kielégitő a forgalom fejlődéséhez képest. A kiskereskedelem egy lakosra jutó eladási forgalma már 1965..évben meghaladta Budapest,Pécs Debrecen és Szeged városok egy lakosra jutó eladási forgalmát. Az élénk kereskedelmi tevékenység ugyancsak törvényszerűen és sürgetően követeli meg a fejlesztési feladatok mielőbbi meghatározását. A bevezeésre kerülő uj gazdasági mechanizmus következtében is egyre több és több termelői és kereskedelmi egység keresi városunkban a beruházással vagy egyéb uton történő fejlesztés lehetőségét. A város ipari, kereskedelmi és egyéb fejlődésének irányát természetesen nagymértékben befolyáodja az aáott munkaerő. helyzet is. A város munkaerőhelyzetét - természetesen csak a teljesség igénye nélkül - a következőkben határozhatjuk meg. II. Jelenlegi munkaerőhelyzet A város lakossága az 196o. évi népszámlálás szerint 38 61o főről 1966. január l-ig 43 54o főre, tehát 4 93o fővel növekedett, amely 12,7 5o-nak felel meg. Az időszakban a népesség korcsoportonkénti vizsgálata bizonyos mértékű elöregedést mutat. A munkaképes kornál fiatalabb 14 éven aluliak száma csökkent és emelkedett a munkaképes kornál idősebbek száma. Ez a jelenség természetszerűen kihatott az átlagos családlétszámra is. 1966. január l-ig az 12,7 >á-os népességnövekedésével párhuzamosan 15,6 %-kol emelkedett a munkaerőforrás 196o. évhez