MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1967. április. 5.
234. ő. e. (9. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. IV. 5. - Napirend: - 1. A Központi Bizottság 1964 és 1965 decemberi határozatai végrehajtásának tapasztalatai a KAEV 10. Gyára pártszervezetének jelentése alapján. - 2. Jelentés a TST II. kongresszusára való felkészülés városi tapasztalatairól. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.
s több szabadtéri kispálya is épült. Mindezek ellenére sportmozgalmunk egyik legnagyobb problémáját a szegényes 1 étesitméjay—ellátottság okozza. Egyre inkább gondot okoz a különböző versenyek, bajnokságok lebonyolítása a pálya hiányok miatt 0 Eger városban 27 sportegyesület működik. Többségük a Párt sportra vonatkozó tézisei és a MTS I, Kongresszusának határozatai szellemében fejti ki tevékenységét*Müködési területükön /üzemek, vállalatok, intézmények/ az adottságuktól függően biztositják a sportolási lehetőséget a sportolni vágyó fiataloknak, idősebbeknek egyaránto WA sportköri elnökségek többsége a vállalt társadalmi funkciójukat felelősséggel, hozzáértéssel látják el, s megfelelő kapcsolatot tartanak fenn a helyi párt,g azdasági és tömegszervezetekkel* Munkájukhoz néhány kivételtől eltekintve /pl. Hajtóműgyár/ " megkapják a szükséges erkölcsi és anyagi segítséget is. A sportszövetség és a sportkörök munkájában egyik legfontosabb terület a sportolók nevelése, A Központi Bizottság ideológiai irányelvei egyértelműen ráirányítják erre a figyelmet: M fokozottaii ki kell használni a politikai- eszmei nevelés céljaira a tömegszervezetek adta lehetőségeket,,," ^Fellehet a fiatalok nevelése nem korlátozódhat kizárólag a sportkörökre, hiszen hat rájuk az iskola, a munkahely, a családy a társadalom egésze - mégis a sport sajátos eszközeivel hozzá kell járulni szocialista szellemű! nevelésükhöz. Elnökségünk 1966, I, felében megvizsgálta a sportkörökben folyó nevelő munkát, A vizsgálat tapasztalatai azt igazolják, hogy a sportköri vezetők zöme a társadalmi életben is elismert., megbecsült emberek, akik gondot forditanak arra ? hogy sportolóikat muwköezejfetŐf társadalmi - és magánéletükben is erkölcsös 3 . f egy eliü'Jse-tt emberekké neveljék. Ez irányú tevékenységük azonban igen gyakran spontán jellegű, s hiányzik belőle az eszmei tartolom. Mindez annak tudható be, hogy kevés olyan sportvezetőnk van, aki megfelelő pedagógiai felkészültséggel rendelkezik* Esetenként tapasztalható az is, hogy a sportköri vezetők a sportolók nevelését kizárólag edzői feladatnak tartják. Igaz, hagy a sportolókkal az edző van legtöbbet együtt, s igy neki nyilik leginkább alkalma megismerni a sportolót, s ;?ormálni ; gondolkodását, magatartását. ./.
