MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. szeptember. 27.
219. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IX. 27. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámoló-tervezetének megvitatása.
Fontos területe a népművelésnek a parasztság tudat-formálása a meggyőzésen alapuló szocialista gondolkodásmód kialakítása f az általános és szakmai műveltség emeléso.P -ntosabb eszköi zei ennek a termelőszövetkezeti akadémiák,kezdetben csak vez< tők,később már a tagok részéra is. A t emel ős zö vetkezeti akadémiák mellett azonban a fenti feladat megoldására főként a téli tanfolyamok látszanak legalkalmasabbnak.Nagyban segítette a mezőgazdasági ismeretterjesztést a már harmadik éve megrendezett mezőgazdasági könyvhünap is. Pozitivon kell értékelnünk azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a munkásszállásokon történő kompl,ox népművelési foglalkozások no gt a rtására irányulnak• Fontos részét képezi az ismeretterjesztésnek,a népművelésnek a gondolkodás formálásának a könyvtári nünka is. Az elnult évek sarán a népművelési munka o területével még rendszeresebben és tervszerűbben foglalkoztiink.A város olvasó nozgalnát a négyei,a szakszervezeti és két körzeti könyvtár irányit ja , szervezi. Szentül az általános,közép-és a Tanárképző Főiskola könyvtára a tanulók részére biztosítja a könyvellátást.Lényeges eredmény,hogy önálló körzeti könyvtár jött létre a periférián,a La$< svárosban és a Kirendeltség területén.A város könyveli átottsága,könyvállománya az 1965.évet alnpulvéve 95 ezer kötot.Az ezer lakosra eső ellátottság 2.27o.Bár az elnult években a selejtezés és leirás kövétkeztébena kötetek széna nem növekedett,a könyvállományban mégis lényeges minőségi változás következett be.A művelődéspolitikai irányelvek megjelenése éta jelentősen fejlesztették a könyvtár állományában az eszmei-világnézeti nevelést segitő politikai termé szettudamány-js müveket .Ezzel egyidőben növelték a műszaki szakkönyvek számát is. Probléma azonban,hogy 0 rendszeres olvasók szánó az elnult négy esztendőben nem növekedett.Mig 1962-ben a rendszeres olvasók száma 24 %-Q volt a város társodolnának,ez a száza- . lékos arány jelenleg is csak 24,5 ^.Bizonyos kezdeti eredmények mellett nég mindig nem sikerült kapcsolatot terentenünk a város külterületén élő lakos ok,elsősorban a tsz»tagok és a könyvtárak között. Fontos eszközei a népművelésnek ez egri filmszinházak ? s az egri Gárdonyi Géza Szinház.Filraazinházainic müsorpolitikája jónak mondható.Eredményként kell megcmliteni,hogy az elnult években a mozilátogatók számának rohamos csökkenése megszűnt. A város öt filmszínházában 1964-ben 439 ezer,1965-ben 457 ezer volt a mozilátogatók száma.l965-bon az egy lakosra 11,6 játékfilm jutott,ami azt jelenti,hogy városunk minden lakosa egy évben 12 filmet nézett meg.
