MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. szeptember. 27.

219. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IX. 27. - Napirend: - 1. A pártértekezlet beszámoló-tervezetének megvitatása.

Kedves Elvtársak ! Engedjék meg, hogy á város ikrának, építőiparának, keres, kodeinének főbb jo elemzőit /ismertessem, örvendetes, hogy as elmúlt években a város ipprpa volumenében, jelentőségében, korszerűségében fejlődött. Termékeinek külföldön is ismertek lettek* Az ip:.rb:&A.oglalkoztatottak száma jelentősen növekedett. lUndezeket a fejlődéseket külsőleg nem érzékelhetjük ugy. mint q város területen megvalósult kommunális és szociális b e r uh á z a sok h a XJKS át. Tisztelt pártértekezlet ! Pártunk VIII. kongresszusa óta eltelt időszak alatt megélénkült városunk kcrcdkedelmi tevékenysége. Növekedett jelentősége az emberek mindennapi életébon. Ez türköződik Eger város kereskedelmi forgalmának alakulásában. Ilielőtt az áruforgalmi alakulásának ismertetésére térnénk, meg kell néznünk mi jellemzi a város kereskedelmi hálózatát* A kiskereskedő Lem 227 egységben bonyolódik le* 1962, óta 22 egységgel nőtt a bolthálózat. '. forgalom 21 %-kal, s ugyanakkor a boitogységek alapterülete csak 8 fó-kal nőtt* Végeredményben tehát az amúgy is kicsi, sok esetben korszerűtlen volthálózat még nagyobb igénybovételnek van kitéve* Az árumegóvás megfelelő tárolással nincs biztosítva. Több boltegységnek nincs is raktára. A város egyetlen áruháza is szűk, korszerűtlen, mindezeket a vendéglátóegységek többségéről is cl lehet mondani. Általában azt is meg lehet állapítani* hogy a fejlősztésre fordított pénzügyi források nem uj építésre, hanem a meglévő* egységek felújítására, esetleg korszerűsítésére szorítkoztak* A kereskedelmi és vendéglátóipari egységek szük kapacitása különösen előtérbe kerül városunkban. Ennek több oka van* Városunk forgalma pl eltér a negye kereskedelmi forgalmának jellemzőitől, egyrészt, mert a város megyeszékhelyi volta érezteti hatását, másrészt hatással van a forgalom alakulására az idegenforgalom is, különösen a vendéglátó egységek és élelmiszerek t ácintetében. Közrejátszik még a parasztság vásárlásainak évről-évre tapasztalt növekedése, tekintve, hogy szükségleteiket mind nagyobb mértékben elégítik ki központi árualapból. ijeg jelentősebb a felfutás az éle Imi szerek tekintetében, de élénk volt a forgalom fejlődése a vegyesipari cikkeknél is*