MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. augusztus. 23.

216. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 23. - Napirend: - 1. Jelentés a kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és a feladatokról. - 2. A pártoktatás propagandistáinak jóváhagyása. - 3. Különfélék: Kónya Lajos kinevezése a Heves Megyei Pártbizottság Párt- és Tömegszervezetek Osztályára; párttagfelvételi kérelmek; Misik Dezső, Tóth Erzsébet, Jakab József, Molnár András és Kovács László fegyelmi ügye.

Itt nem arról van szó, hogy az anyagi ösztönzés' különböző formáit nem tartjuk szükségesnek, mert ^z nagyon fontos tényező,de azt a szemléletet rossznak tartjuk, amely szerint minőségi munkát csak akkor lehet megkövetelni, ha azért plusz jutalmat tüzünk ki. A gazdaságirányítási reform is hangsúlyozza, hogy az anyagi ösztönzés különböző formái, mint a prémium, nyereségrészesedós, jutalmazás nagyon jelentős tényező, de csak akkor, ha a tudatformálással párhuzamossan alkalmazzuk, nem helytadva a szubjektivitásnak. / A munkások körében eléggé tapasztalható az a mondás, hogy aki közlebb van a tűzhöz jobban melegszik'/ Ipari Bizottság ez év során vizsgálta az anyagi ösztönzés rendszerét különböző vállalatoknál, s megállapította, hogy olyan fontos vállalatnál, mint az építőipari vállalat az ösztönzési rendszernél még ' mindig a túlzott mennyiségi szemlélet kerül előtérbe, a minőség rovására, különösen a befejező munkáknál érezteti ez hatását. A műszaki vezetők véleménye szerint a befjező munkák normatétlei olyanok, hogy a minőség gondos szemelőtt tartása nem is juthat kifejezésre, így pl. a vakolás, a csempézés, a burkolás fokozott gondosságot igényelne^ Az egynetlenségek pl. a falazásnál, durvább munkáknál még nem szembetűnőek. A falazó, betonozó munkások a nagyobb menniságre és nagyobb keresetre való törekvése minőségi hibákat is idéz elo. Ennek folytán a gondosan végzett befejező,minőségi hibákat eltüntetni akaró szakmunkás nem tud keresni. Az érdektelenség a dolgozó részéről a munka ezen a szakaszán mutatkozik meg. Pl. a Mártírok terén az uj lakóháznál a vakoló kőműves az előre felszerelt villamos vezetéket vágta szét, e miatt uj szerelést kellett eszközölni. Itt fordult elő az is, hogy az időbérben dolgozó takarítónők a takaritőeszközöket eldugták, - mondván - nincs anyag, nem tudnak dolgozni. Ezen állapotok, ha nem is teljesen jellemzőek az épitőiparra,de gyakran előfordulók, s ezért arra hivják fel a figyelmet, hogy az uj lehetőségeket felhasználva, az anyagi ösztönzőket a jobb munka szolgálatába kell állitaniuk. Előfordul a bérek különbözősége miatt, hogy egyik vállalat termelést irányitó dolgozói csak bérrel, vagy céljutalommal érik el ugyanazt az eredményt, amit a másiknál helyes munkanormák kialakításával érnek el. Az anyagi ösztönzés fontos módszere az alkalmazott prémiumrenszer, amely a bérezési rendszer része. A prémium régi formáját általában fizetéskiegészitésnek, olyan pénznek tekintették számos üzemekben, amihez a végzett többletmunkától függetlenül is hozzá lehetett jutni. Ez azonban nem előre viszi, - sőt gátolja a munkához való szocialista viszony erősödését. Az uj prémium rendelettel, amely 1966-tól életbe lépett, e tényezők kiküszöbölhetők. , Az anyagi ösztönzés helyes alkalmazásával javítható Q kollektív szellem, a munkatársi és elvtársi együttműködés, s ezért nagyon fontos^ hegy pártszervezeteink a politikai munka során ezt kisérjék figyelemmel.