MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. május. 27.

211. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. V. 27. - Napirend: - 1. A párt belső helyzetének alakulása, ideológiai, politikai és cselekvési egysége. - 2. Az ipari bizottság tájékoztatója a beruházások helyzetéről, az építőipari vállalatok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; pártbüntetések felülbírálása; Marmoly Antal és Horváth Tibor pártból való törlése; munkásőr-felvételek.

A munkafogjelen, 3 gazdaságos termelés, a termelékenység, technológiai fegyelem, a minőség és más a termeléssel ösz széfüggő kérdések sokszor és részletesen szeropelnek párt szervezeteink taggyűlésein, vezetőség!^ ülésein. Pártszervezeteink ilyen jellegű munkája is hozzájár lt ahhoz,hogy rendszeresen teljesitik feladataikat, egészében megoldjak a népgazdaság által igényelt termékek termelését. Az is i az viszont, hegy az elért eredmények nincsennek arányban azzal a sokrétű tevékenséggel, idővel, amelyet pártszervezeteink • ""inkára fordítanak. - Ennek több oka van. Egyik ilyen ok a gazdaságirányítási rendszer mai nehézségei, ameljek szinte lehetetlenné teszik a gazdasági vezetők, de a pártszervezetek számára is a munka hatékonyságának, gazdaságosságának, a-piac igényeinek, a műszaki fejlesztésnek és sok már elvégzett munka eredményeinek lemérését. E mellett az anyaghiány, rendelés hiány és más tényezők nehezítik, néha lehetetlenné t-szik az üt'-mes termelést, a fegyelmezett munkarend kialakítását. Ennek a következménye az is, hegy pártszervezeteink. . a politikai munka, az eszmei nevelés helyett a konkrét gazdasági ügyeket intézik. Sok az átfedés a gazdasági vezetés és a p-rtvezetés munkájában. Ez egyes helyeken a gazdaságvezetés felelősségének, öntevékenységének csökkenését eredményezi az egyik oldalon, világnézeti, erkölcsi nevelés háttérbe szor.i tását a pártszervezetek munkájában a másik oldalon. Ennek következménye az anyagiasság, az önzés, a dolgozók egymához való v iszonyának a fejlődés ellenére sem kielégítő voltában jelentkezik. A tervezett gazdságirányitási rendszer reformja lehetővé teszi majd a gazdságvezrtés nagyobb önállóságát, felelősságének növekedését. Ez azonban ccak akkor hozhat megfelelő eredményeket, ha ezzel együtt javul 3 pártirányítás, ha növekszik az alapsz;rvezetek önállósága és felelőssége is. Különösen szorgalmazni kell pártszervezeteink munkájában a közgazdasági értékelő, a termelés személyi feltételeit kialakító munkát, a vezetők kommunisták munkájának hatékonyabb ellenőrzését és a dolgozók ideológiai, politikai nevelését. Ezen tul szükséges a dolgozók hatékonyabb bevonása a vezetés munkájába, a kommunisták felelősségének fokozása, a gazdasági célkitűzések megvalósításának körültekintőbb politikai előkészítése. Ehhez azonban növelni kell pártszervezeteink, párttagjaink egészének aktivitásét, közgazdasági ismereteit. A jövőben a városi Pártbizottságnak is differenciáltabban kell irányítani az egyes termelési egységekben dolgozó