MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. április. 29.

209. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IV. 29. - Napirend: - 1. A hajtóműgyári pártszervezet jelentése az ideológiai irányelvek feldolgozásának tapasztalatairól. - 2. Tájékoztató jelentés a párt- és KISZ-oktatás tapasztalatairól. - 3. Szóbeli tájékoztató jelentés az ár- és bérintézkedésekkel kapcsolatos hangulatról. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

Leadott keret: looo Ft-ban munka8 alkalmazott Finomszerelvénygyár 59o 97 • Hajtóműgyár 299 42 KAEV lo. • 19o Öntöde — mm 115 áll. Építőipari V. 751 265 ÉMASZ «» mm 41 Bp. Bútorgyár «* m 91 Közúti Üzemi V. ~ 119 Mátrai Ásványbánya 55 3 • Tanácsi építési Osztály felügyelete alá tartozó vállalatok 346 23o Tanácsi ipari vállalatok 442 192 Fenti bérrendezésre kapott kereten felül jelentős a bérfejlesztésre kapott összeg is. A bérrendezés ugy a munkás, mint műszaki állományban ugy történt, hogy a munkásoknál az emelés mértéke 4 %-ot, a műszakiaknál pedig a loo,- Ft-ot meghaladta. Általában a vállalatok rendelkezésére bocsájtott bérrendezés összegéből a felhasználás - néhány esettől eltekintve - differenciáltan történt. Ilyenek: Egyes helyiipari vállalatoknál a bérrendezés pl. Patyolat, Nyomda, - ahol kis vállalat következtében a vezető állású dolgozók besorolása alacsony - bérfeszültséget okozott, mert ezeknél a vállalatoknál a főkönyvelőnek, vagy a vállalat műszaki vezetőjének, főmérnökének alacsonyabb lett a fizetése, vagy egyszintro került egyes művezetők, illetve üzemvezetők fizetésével. Az ipari osztály az ilyen felszültséget már lerendezte a bérfejlesztés terhére. A másik feszültség a Hajtómügyárnál jelentkezett, ahol a vezetők véleménye szerint a művezetők bérrendezése nem érte el célját, tekintve, hogy a bérrendezés előtt a hasonló munkakörben dolgozó műszakiak és adminisztrativak között kisebb skálájú volt a bérfeszültség, mint ami bekövetkezett, a művezetők bérrendezése után.