MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. április. 1.

207. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. IV. 1. - Napirend: - 1. A finomszerelvénygyári végrehajtó bizottság jelentése a munkásőr század politikai, erkölcsi és szakmai fegyelméről. - 2. A tanulók világnézeti nevelése érdekében végzett pártmunka tapasztalatai. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek elbírálása.

A Járányi ügyre visoza térve - miután most a Gárdonyi Gimnázium­ba jár - szépen és ügyesen nyilatkozik a fegyelmi tárgyalás so­rán. Szépen hangzik első hallásra, de nem ártott volna hozzáten­ni azt is, hogy a Járányi társaságába tartozó suhancok az Újvári elvtárs ablakát betörték, és életveszélyes fenyegetésnek tették ki gyermekét. Ezt a részét sem ártana szorgalmazni, megnézni, hogy a baráti köre kikből áll. En ugy érzem nem véletlen az,hogy ki kivel barátkozik. A Gárdonyi Gimnáziumba a hivatalosan előirt szokások és formák szerint történt a felvétele. Amikor átvettem közöltem a KISZ alapszervezettel és az osztályfőnökkel, hogy hogy a milyen körül­mények között került át a tanuló, és felhivtam a figyelmüket hog} egyenlőre semmiféle beosztást ne adjanak neki és ne is vál­laljon. A mi bizottságunk nem fogja javasolni tovább tanulásra. Az történt, hogy a I Ki mit tud"-ba benevezett^ jól is szerepelt, ha idejében nem intézkedünk még a TV is közvetítette volna. Dr. Lendvai Vilmos Véleményem szerint nagyon jó a jelentés, érdekesen foglalkozik a témával. A múltkoriban volt szó arról, hogy több, mint 6oooa nappali tagozatosok száma. Egerben van a középiskolások nagy része. Nagyon érdekes a jelentés azon része, ahol leirják ? hogyan igyek­szik a tantestület a fiatalok véleményét megismerni. Nem kell aláirni, azt ir a kérdőivre, amit akar, és igy el lehet jutni az őszinte véleményig. A megkérdezett ifjúság nagyobb része helye­sen foglal a főbb kérdésekben állást. Nevelni ugy lehet ha tud­juk, hogy kit akarunk nevelni és mire. Ehhez az szükséges, hogy világos célkitűzések legyenek és tudjuk, hogy milyen az ifjúság nagy többségének a véleménye. A másik fontos dolo az ifjúság véleményének a formálása. Felme­rült a Járányi ügy. Egyszerűen elintézhető ügy volt. Nem is arról akarok beszélni, hogy helyesen, vagy nem helyesen intéztük el, hanem arról, hogy mi ebből a tanulság. Tanulság az, hogy nemcsak nyilt, hanem burkolt erők is hatnak az ifjúságra. Ilyen ellensé­ges nézetek egy osztályt tudtak inspirálni arra int bennünket, hogy ébereknek kell lennünk. 1956-ban szájtátva álltunk az ifjú­ság magatartásával szemben, ki jelezte azt, hogy az ifjúság köré­ben van ilyen. Azt ne mondja senki, hogy ez egyszerre jött, nincs ilyen, itt mér erők működtek közre korábban is és nem jelezte ezt senki. A Járányi féle eset, ez jelzés volt, hogy vannak ilyen erők és ő is hozzájuk tartozik. Az ifjúsággal együtt kell élni és a véleményét ismerni, és minden kérdést ismertetni velünk. Tudom ez faem könnyű kérdés. Nem mai téma, hogy az ifjúságnak más eszméi vannak, mint az öregeknek. Micta gyermek van ez mindig is igy volt. El kell érni, hogy azt válassaz a gyermek példaképül, akiket mi is példaképnek tartunk. Egy példa; a Rejtő Jenő regények ronggyá vannak olvasva, a szov­jet hősökről szóló regényeket pedig nem olvassák. Ha okosan csi­náljuk a gyermek érdeklődését más irányba is fel lehet kelteni. Az ifjúság között a vélemények jelentős része ugy alakul ki,hogy hallanak valamit, amire nem forditunk kellő figyelmet és ez ná­luk elszineződik. Ott van a protekcionizmus, ez a szocialista társadalomnak lenne a jelensége,nem! A gyermek Ítélőképessége nagyon élénk és jó, a legkisebb igazdágtalanságra is reagálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom