MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. március. 4.

205. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. III. 4. - Napirend: - 1. Jelentés az úttörőmunkáról. - 2. Tájékoztató jelentés a tsz-zárszámadások tapasztalatairól, a tavaszi munkákra való felkészülésről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Szabó István fegyelmi ügye; Kőműves Endre pártból való kizárása; Kun Lajos és dr. Rózsa Sándor fegyelmi ügye; a szeszipari és az Országos Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat pártszervezet létrehozására irányuló kérelmek elutasítása.

A munkának két feltétele van; tárgyi és személyi feltétel. A tárgyi feltételekkel nem állunk a legjobban. Minden iskolában váltott mű­szakban folyik a tanités, nincs hely ahol tartani lehetae a foglal­kozásokat. Nagyon kevés iskola rendelkezik úttörő otthonnal. Az út­törő foglalkozásokat tanitás után, vagy az esti órákban tudják tar­tani. A gyermekké már fáradtak, vagy az úttörő foglalkozása tanitá­si óra folytatása lesz. Minden képpen szükséges megteremteni azt a helyzetet, hogy az úttörő foglalkozásokat az Iskolák biztosítani tudják. Az Uttörőház is inkább lakóépület, mint nevelési objektum. A felszrelési tárgyak elavultak. Ennek egyik feladata az Kienne, hogy felkészitse a gyermekeket az életre. Eger városnak nincs megfelelő játszótere, nem tudjuk hová kikülde­ni a gyermekeket játszani. Biztosítani kellene a városban a játszá­si lehetőséget. A városban mindössze két sportlétesítmény áll a gyermekek rendelkezésére. A próbarendszer a nevelési tervhez nyújt tevékenyésgi formát. Ahhoz, hogy a próbarendszer megvalósuljon ahhoz az szüksé e, hogy a pedagó­gusok ismerjék meg a próbarendszer anyagát. Ahol az osztályfőnökök nem vállalatak rajvezetést, ott nem valósul meg. "Úttörők a hazáért" mozgalom az úttörő próbarendszert foglalja já­tékos keretbe, hogy az úttörők megismerjék a szocialista haza ered­ményeit. Célt állit, hogy ők mit tudnak tenni a szocialista haza felépítéséért. Közelebb hozza a tanulókat a valódi élethez. Hivatalosan hitoktatás nincs, de ennek a veszélyesebb formája van, eljárnak a gyermekek a templomba, és a sekrestyében nem tudjuk,hogy mi folyik. Ez veszélyesebb, mintha ott folyna a hitoktatás az isko­lában. A kisdobossá avatás olyan érzelmi, tartalmi előkészítés, hogy akik templomba járnak azokat fokozatosan leválasztjuk, oda olyan örsve­zetőket állítunk, akik példakép ilyen téren is a gyermek előtt. Hagyán segitjük a tanulást? - a gyengébben tanuló gyermekekhez ta­nulópárokat szervezünk. Segitjük a tanulást a szakkörök megszerve­zésével, különböző szaktárgyi vetélkedőket szervezünk. Elsődleges a tartalmi munka és aztán következzék a találkozók megszervezése; a találkozó megszervezése jelentős húzóerő a tanulásban és a mozgal­mi munkában. A"2o év, 2o tett" kapcsolatban áll a próbarendszerrel, amely viszont a nevelési tervvel áll kapcsolatban. Mind az feladat az iskola tartalmi munkáját segiti elő. nem sikerült kellő színvonalra emelni; itt az a cél, hogy az ő életkori sajátosságaiknak megfelelően a játékos igény kielégítése - ez jelentsen komoly munkát.A kisdobos munkánál az a cél, hogy a játékos igényt elégítse ki. Az az általános vélemény, hogy Eger városban szines, eleven, jó úttörő munka folyik. Egy­két területen nehéz lépést tartani a követelményekkel. A beszámolóval kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy igen ne­héz erről a munkáról 7-lo oldalban beszámolni. A Marmoly elvtárs helyesen - egy-két fontosabb dolgot emelt ki. Marmoly György A főiskolások előkészítése nagy probléma, de kezdeti lépések történ­tek ebben, Csillebércen vesznek részt vezetőképzésben. Nagy probléma a Főiskolán is a teremhiány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom