MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1966. január. 21.

202. ő. e. (8. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. I. 21. - Napirend: - 1. Az anyagi ösztönzés hatása a dolgozók tudatának fejlődésére (sic!) az ipari üzemekben. - 2. Tájékoztató jelentés a város közbiztonságának helyzetéről. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

MSZMP !•' • -ni Bizottsága E g e r Eger, 1966, jan.-. 17. Az an

yagi ösztönzés hatása, a dolgozók t

udatának fejlődése az ipari üzemekben

* I. A szocializmusban, ahol még a termelGefrők nem olyan fejlettek,hogy a termékek kellő bőségben all.'aiük rendelkezésre, ahol a munka még nem vált életszükségletté, igy nem alkalmazható a kommunista társadalom elosztási elve, mindenki szükségletei szerint, hanem csak a munka szerinti elosztás törvénye. Ebből következik, hogy a szocialista gazdaság fejlesztését a személyes anyagi érdekeltségre kell épiteni. Lenin az anyagi érdekeltsé elvét a következőkben határozta meg: "Az anyagi érdekeltség elve azt jelenti, hogy a munkásokat, a dolgozókat különböző anyagi eszközökkel érdekeltté kell tenni a termelés, a termelékenység növekedésében." Az anyagi érdekeltség elvét elsősorban ugy kell megvalósítani,hogy erősitse az egyéni, az üzemi és a népgazdasági érdekek egységét* Az anyagi érdekeltség következetes alkalmazása éppen azt a tudatot, meggyőződést erősiti az emberekben és kollektívákban, hogy a társadalom és az egyén érdeket összhangban vannak, a társadalom számára hasznos munka az egyénnek is hasznára válik, őt közvetlenül is gyarapítja. E tudat számára egyre inkább az a természetes, ha a társadalom számára hasznos tevékenység élvez nagyobb elismerést és az a visszataszító, ha a társadalom rovására a népgazdaságnak, az üzem nek adott hasznos teljesítmény nélkül jut valaki nagyobb jövedelemhez. II. - ) A munka szerinti elosztás elve leginkább a keresetek legnagyobb részét kitevő alapbérekbem jut kifejezésre, mely a .dolgozó legközvetlenebb' személyi ősztönzője. Ipari üzemeinkben a fizikai dolgozók bérezési rendszere a termelési profil jellegének függvényéében került kidolgozásra.. A közvetlen és közvetett termelők tevékenységi területén belül is többfajta bérforma van alkalmazva, annak figyelembevételével, hogy a munka tevékenységen belül a mennyiségre való ösztönzés, vagy a minőségi színvonal bir magasabb jelentőséggel. Ennek megfelelően a követ kező bérformákkal, mint legfőbb anyagi ösztönzőkkel találkozunk a város üzemeinél: egyenes teljositménybér, prémiummal "kombinált teljesítménybér, személyi béren alapuló teljesítménybér, időbér + /