MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. november. 26.

198. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XI. 26. - Napirend: - 1. A megyei tanács csúcsvezetőségének jelentése az ideológiai irányelvek feldolgozásának tapasztalatairól. - 2. Az ipari bizottság jelentése a társadalmi bíróságok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

/ Ha ismer ék a jogaikat, akkor a mi dolgozóink mernének kezdeményezni a vezetők ellen is. Véleményem szerint ott kell megfogni a kezdeményezést, hogy biztosítani az SZB és az egyes dolgozók számóra, hogy megtanulják mik a jogaik. Ho yan lehetne ezt csinálni? - országos szerveket is foglalkoztatott már ez a probléma. Heves megye is felmérés tárgyát fogja képezni. A szocialista demokratizmus kiszélesitése több területen folyik, ennek két nagy területe az ülnöki és a társadalmi birósági intézmény, a kettőt igyekeztem összekapcsolni, hogy egymásra hatni tudjanak. Az egyik előadásom; hogyan segíthetnek az ülnökök a társadalmi birósagok helyes működéséhez. Kérdőn néztek rám, hogyan tudnák ők segiteni a társadalmi biróságokat, hiszen ott csak az működ het, aki meg van választva. Ez igaz, de tudnák őket segiteni azok is akik nem tagjai a társadalmi biróságnak, mert elmondják, hogy neked jogod von kezdeményezni. Ha ezt el tud ja., érni az ülnök rengeteget segithet. Annak- érdekében, hogy megismerjék a törvényes rendelkezéseket több tanfolyam volt szervezve, ezeknek a tanfolyamoknak az a hibája hogy egynéhány társadalmi birósági elnök vesz részt. Ez is eredmény, de ugy kellene megszervezni, hogy az összes vegyen rész'. Ezen tul javasolnám azt is, hogy akár a TIT keretében felkészült előadóval, akár az elnökök, vagy- az ülnökök tartsanak tájékoztató előadásokat, akár. termelési értekezleten, akár gyű- > • lések alkalmával, hogy milyen kezdeményezés illeti meg az elnököt. Ha ezt biztosítani tudjuk nem lesz panasz arra, hogy kevés ügyet tárgyal a társadalmi bíróság. Persze nem biztos, hogy min- . den ügy a társadalmi bíróságra tartozik, de több ügyből lehet válogatni, hogy melyik alkalmas a lolgozók nevelésére, nem muszáj minden HSIHXXXHJÍX ügyet oda vinni. Ki tudják választani az alkalmas ügyet és mindez nagyon .elő fogja segiteni a demokratizmus kiszélesítését'* ("szi Vencel A jelentéssel egyetértek és azokkal a véleményekk, amelyeket elmondtak az elvtársak. c Komoly probléma az, hogy' ezek a társadalmi birósagok nem"funkcionálnak. Ez a fórum az, ahol legszélesebben lehet dolgokat ismertetni és hiveket lehet neki biztosítani, '"égis kevés ügyet tárgyal, - miért? Véleményem szerint nem azért - az is igaz, amit a Kereskes elvtárs elmondott, de ez a dolog egyik oldala - a másik pedig, m&M. kell' vibrálni, hogy - ni" ;'ct. ágy k ü \ K . -y\ arra,.:iogy íársaa&lmi bíróság tárgyalja reg, van-e elég tekintélye. Általában vita tárgyát képezi, hogy vezetőket mért nem állitanak társadalmi bíróság elé. Általában milyen ügyek kerülnek' társadalmi biróság elé? - italozás, lopás stb. Ha vezetővel kapcsolatban ilyen ügy van, akkor ezért le kell váltani, mert nincs erkölcsi alapja tovább, hogy vezető legyen. Elsősorban ez ami.elgondolkodtató a vezetőknél. Ha a termelésben kárt okozott, akkor az a biróság elé megy. Számtalan vita volt ebben a kérdésben, hogy mit tárgyaljunk. Gyermekcipőben-, járnak ezek a dolgok, sokat kell még tanulni ezeknek az embereknek. Keveset foglalkozunk, ezekkel az emberekkél és ellaposodik ez a kérdés. Véleményem szerint vannak olyan olyan ügyek, amelynek nem kell teljes nyilvánosságot biztosítani, ilyenek pl. a kártérítési határozatok megtérítése, amit a dolgozó nem tudatosan követett el, de gondatlanságból kart okozott. Ezekbe a kérdésekbe nem tudom be kell-e vonni a társadalmi biróságokat.