MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. november. 26.

198. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. XI. 26. - Napirend: - 1. A megyei tanács csúcsvezetőségének jelentése az ideológiai irányelvek feldolgozásának tapasztalatairól. - 2. Az ipari bizottság jelentése a társadalmi bíróságok munkájáról. - 3. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek.

pedig a fegyelmi ü yek száma alapján az célravezető lett volna. Jónak mondható a Társadalmi Biróság működése aHm.Tanácsi Lpitőipari Vállalatnál, mivel egy-egy ügyet abban az üzemben, vagy brigádon belül tárgyalnak le, ahová a dolgozó tartozik és maguk a brigádtagok mindegyike részt vesz a tárgyaláson? Ennél a vállalatnál versenyhirodón is közlik, ugyanakkor a negyedéves szakszervezeti taggyűléseken, de termelési tanácdc ozzásokon is tudomására hozzák a dolgozóknak, hogy a Társadalmi Biróság egyegy ügyben milyen döntést hozott* A Társadalmi Biróságok határozataikban a közösség véleményét kell, Ahogy kifejezésre juttassák, ennek pedig elemi feltétele, hogy nyií"vánosság előtt történjék a tárgyalás, ahol a dolgozók is véleményt mondanak az eljárás alá vont cselekményéről. A tárgyalásra való részvételi mozgósitás tekintetében azonban a azakszervezeti bizottságok tevékenysége megoszlik. Egyes vállalatoknál, üzemeknél a tárgyalásra való mozgósitás igen jónak mondható., /Pl. Állami Pincegazdaság, Dohánygyár, Vendéglatóipari V*/ Vonnak olyan helyek is, ahol "zárt körben" folytatják le a tárgyalásókat. A tárgyalások lefolytatása előtt a társadalmi biróságok elnökei mind gyakrabban veszik igénybe az SZÍTT Közgazdasági 3izottság, az ügyészség és a biróságok segitségéto Ez főleg annak az eredménye, hogy az 1964. évi szakszervezeti megyebizottsági üléseken foglalkoztek a Társadalmi Biróságok munkáival. Eger a Társadalmi Biróságok elnökeinek 1964. okt. 1-től ^1965. febr. 2-ig 7 előadásból állós továbbképző tanfolyamot szervezték. Az előadásokat az ügyészség és biróságok dolgozói tartották meg. Az előadásokat követő konzultációk során sok gyakorlati kérdést tisztáztok. Bizonyos fokig ennek köszönhető, hogy egyre kevesebb azoknak az ügyeknek a száma, amelyeknél hatáskörbe nem tartozó ügyekkel találkozott volna az ügyészi felügyélet. A tapasztolatok szerint a Társadalmi Biróságok helyes működése sok esetben nem a Társadalmi Biróságok tagjain muliko Az egyes vállalatok igazgatói mé g kevésbé ismerték fel a Társadalmi Biróságok működésének jelentőségét« Előfordul, hogy egy-egy fegyelmi lefolytatásáról csak utólagosan szereznek tudomást a szakszervezeti bizottságok, holott az igazgatónak a fegyelmi tárgyalás előtt a szakszervezeti.bizottság véleményét ki kellene kérni, hogy az ügyet a Társadalmi Biróság elé vigyék-e vagy sem* Más esetben a szakszervezeti bizottságok csupán az ügynek a társadalmi biróságl útra terelése kérteiében döntenek és ezzel az egész