MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1965. október. 15.

195. ő. e. (7. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. X. 15. - Napirend: - 1. Tömegszervezetek pártirányításának tapasztalatai. - 2. Véradó mozgalom helyzete. - 3. November 7-e megünneplésének terve. - 4. Különfélék: párttagfelvételi kérelmek; Bíró Miklós, Hócza Vendel, Bok Sándor, Varga István, Tóth Miklós pártból való törlése; Márton Józsefné részére új tagkönyv kiadása.

* A szervezés sem megfelelően történt. A Vöröskereszt, a véradóáílo*mással túlságosan magára maraöt* Más szervezet részéről nem kapott megfelelő segítséget. E problémánál feltétlen meg kivánom jegyezni hogy a tervezett üzemekben a véradás szervezését mindig felvilágosi tő előadásokkal kezdtük meg, mellekre filmvetitést biz ositottunkAz előddé'- t.inden esetben kórházi szakorvosok voltak. Az előadások keretéében ismertettük a váradás célját és jelentőségét a gjógyitó munkában, ki hangsúlyoztuk, hogj egyészségügyi szempontból a véradás a véradó részére nem károsr Az előadásokra való mozgaositást Vöröskereszt alapszervezet készig tette elő és gondoskodott arról, hogj a'véradásra jelentkezőket összeirják és ezt hozzánk eljuttassak. E munkánál még a helyi szakszervezeti bizottságoktól kaptuk a legtöbb segitségeto ^nden véradásra biztositattunk tájékoztató brosúrákat', plakátokat, hogy ezzel is elősegítsük a véradást. Meg kell mondani, hogy nem könnyű k'nnyü feladat a Véradás szervezése még akkor sem, ha a dolgozók már ismerik a jelentőségé

4-., és tisztában vannak azzal " Ma neked, holnap nekem lehet szügseg vérátömlesztésre". Még akkor sem könnyű, ha r.z illető is részesült, már vérátömlesztésben, vagy annak családtagja. Városunk területén a szervezési munka meghaladja a Vöröskereszt és a Véradó Állomás erejét. Nagyobb szükségünk lenne a párt, a Tanács, a gazdaság vezetők, és társadalmi szervezetek segítségére, hogy nagyobb erkölcsi, jogi és társadalmi alapot tudjunk biztosítani a térítésmentes véradáshoz. Gátolja a véradási mozgalmat, hogy általában az üzemek nem veszik é

igyelenvbe a Minisztertanácsnak azt a rendeletét, amely szerint a áradáson megjelent dolgozónak 4 órát jóvá lehet irni, még az esetben is, ha történetesen a belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálaton kiderül, hogy valami oknál fogva nem adhat vért. A véradásra csak munka után engedik el a dolgozókat és igy csak 5o %-os, vagy ennél kevesebD a megjelenés a véradásom Mi tudjuk azt, hogy nagj kiesést jelent egy üzemnek a rendelet betartása, mivel az a termelés rovására megy, de legalább egy vagy másrél órával munkaidő befejezése előtt kellene, hogy elengedjék a dolgozókat a véradásra* Az is szükséges lenne, hogy egy fő az üzem részéről felelős volna a csoport megjelenéséért. A váradók megbecsüléséről: sajnos e téren még nagyon sok tennivalónk van. Az igazság az, hogj eddig egyáltalán nem foglalkoztunk azokkal az emberekkel, akik évek óta rendszeres véradók. Még sajtón keresztül sem népszerűsítettük őket. / Ezt a városra vonatkoztatom./ A megbecsülésnek sok formája van* Ezek: előnybe részesíteni a véradót jutalmazásoknál, üdülésnél, kitüntetésekneél. Körzeti és szakorvosi vizsgálatoknál. Az a megbecsülés ugyanis, melyet a Véradó állomás dolgozói részéről kapnak, még ha kifogástalan is, de nem elégséges, mivel társadalmi